Digitálisan még nem elég „intenzívek” az unió kkv-i

2024. 08. 30., 19:30

2023-ban az uniós vállalkozások 59 százaléka érte el a digitális intenzitás legalább alapszintjét; a kis- és középvállalkozások körében az arány 58 százalék, a nagyvállalatok esetében 91 százalék volt – tájékoztatott az Eurostat.

A digitális intenzitási index (DII) szerinti „legalább alapszintű digitális intenzitás” azt jelenti, hogy a 12 kiválasztott digitális technológia (lásd alább) közül az adott vállalkozás legalább 4-et használ. A digitális évtized egyik célkitűzése szerint 2030-ra az uniós kkv-k több mint 90 százalékának el kell(ene) érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást. 2023-ban az uniós kkv-k 4,4 százaléka érte el a digitális intenzitás nagyon magas szintjét, míg 19,6 százaléka magas szintet. A legtöbb kkv alacsony (33,8 százalék) vagy nagyon alacsony (42,3 százalék) digitális intenzitási szintet ért el.

Digitalizációs intenzitás
A vállalkozások „digitális intenzitás indexét” az Eurostat a következő 12 szempont szerint vizsgálta. Egy-egy pontot ér, ha a vállalkozás
– által foglalkoztatottak több mint fele rendelkezik üzleti célú internet-hozzáféréssel;
– rendelkezik az információ-megosztást szolgáló ERP szoftvercsomaggal;
– leggyorsabb vezetékes internetkapcsolatának maximális letöltési sebessége (szerződés szerint) legalább 30 Mb/s szervezett online megbeszéléseket;
– online értékesítése a teljes forgalom több mint 1 százalékát, a B2C online értékesítés pedig a teljes online értékesítés több mint 10 százalékát teszi ki.
– használ bármilyen IoT megoldást;
– jelen van bármilyen közösségi platformon;
– rendelkezik CRM-mel (digitális ügyfélkapcsolat-kezelés);
– vásárol valamilyen nem alapszintű felhő alapú (CC) szolgáltatást;
– használ bármilyen AI megoldást;
– interneten vásárol CC-szolgáltatást;
– értékesítésének legalább 1 százaléka e-kereskedelemből származik;
– használ két vagy több közösségi médiát.
A „megszerzett” pontok alapján a vállalkozás „digitális intenzitása” négy kategóriába sorolható:
– nagyon alacsony: 0–3 pont
– alacsony: 4–6 pont
– magas: 7–9 pont
– nagyon magas: 10–12 pont

Nagyon magas szintű digitális intenzitást a vállalkozások legnagyobb hányada Finnországban (13,0 százalék), Máltán (11,4 százalék) és Hollandiában (11,0 százalék) ért el 2023-ban. A nagyon alacsony digitális intenzitású vállalkozások aránya Romániában (72,1 százalék), Bulgáriában (70,6 százalék) és Görögországban (56,2 százalék) volt a legmagasabb. A magyar vállalkozások az uniós középmezőnyben találhatók:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 13., 16:40
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS