Digitálisan még nem elég „intenzívek” az unió kkv-i

2024. 08. 30., 19:30

2023-ban az uniós vállalkozások 59 százaléka érte el a digitális intenzitás legalább alapszintjét; a kis- és középvállalkozások körében az arány 58 százalék, a nagyvállalatok esetében 91 százalék volt – tájékoztatott az Eurostat.

A digitális intenzitási index (DII) szerinti „legalább alapszintű digitális intenzitás” azt jelenti, hogy a 12 kiválasztott digitális technológia (lásd alább) közül az adott vállalkozás legalább 4-et használ. A digitális évtized egyik célkitűzése szerint 2030-ra az uniós kkv-k több mint 90 százalékának el kell(ene) érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást. 2023-ban az uniós kkv-k 4,4 százaléka érte el a digitális intenzitás nagyon magas szintjét, míg 19,6 százaléka magas szintet. A legtöbb kkv alacsony (33,8 százalék) vagy nagyon alacsony (42,3 százalék) digitális intenzitási szintet ért el.

Digitalizációs intenzitás
A vállalkozások „digitális intenzitás indexét” az Eurostat a következő 12 szempont szerint vizsgálta. Egy-egy pontot ér, ha a vállalkozás
– által foglalkoztatottak több mint fele rendelkezik üzleti célú internet-hozzáféréssel;
– rendelkezik az információ-megosztást szolgáló ERP szoftvercsomaggal;
– leggyorsabb vezetékes internetkapcsolatának maximális letöltési sebessége (szerződés szerint) legalább 30 Mb/s szervezett online megbeszéléseket;
– online értékesítése a teljes forgalom több mint 1 százalékát, a B2C online értékesítés pedig a teljes online értékesítés több mint 10 százalékát teszi ki.
– használ bármilyen IoT megoldást;
– jelen van bármilyen közösségi platformon;
– rendelkezik CRM-mel (digitális ügyfélkapcsolat-kezelés);
– vásárol valamilyen nem alapszintű felhő alapú (CC) szolgáltatást;
– használ bármilyen AI megoldást;
– interneten vásárol CC-szolgáltatást;
– értékesítésének legalább 1 százaléka e-kereskedelemből származik;
– használ két vagy több közösségi médiát.
A „megszerzett” pontok alapján a vállalkozás „digitális intenzitása” négy kategóriába sorolható:
– nagyon alacsony: 0–3 pont
– alacsony: 4–6 pont
– magas: 7–9 pont
– nagyon magas: 10–12 pont

Nagyon magas szintű digitális intenzitást a vállalkozások legnagyobb hányada Finnországban (13,0 százalék), Máltán (11,4 százalék) és Hollandiában (11,0 százalék) ért el 2023-ban. A nagyon alacsony digitális intenzitású vállalkozások aránya Romániában (72,1 százalék), Bulgáriában (70,6 százalék) és Görögországban (56,2 százalék) volt a legmagasabb. A magyar vállalkozások az uniós középmezőnyben találhatók:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS