Digitálisan még nem elég „intenzívek” az unió kkv-i

2024. 08. 30., 19:30

2023-ban az uniós vállalkozások 59 százaléka érte el a digitális intenzitás legalább alapszintjét; a kis- és középvállalkozások körében az arány 58 százalék, a nagyvállalatok esetében 91 százalék volt – tájékoztatott az Eurostat.

A digitális intenzitási index (DII) szerinti „legalább alapszintű digitális intenzitás” azt jelenti, hogy a 12 kiválasztott digitális technológia (lásd alább) közül az adott vállalkozás legalább 4-et használ. A digitális évtized egyik célkitűzése szerint 2030-ra az uniós kkv-k több mint 90 százalékának el kell(ene) érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást. 2023-ban az uniós kkv-k 4,4 százaléka érte el a digitális intenzitás nagyon magas szintjét, míg 19,6 százaléka magas szintet. A legtöbb kkv alacsony (33,8 százalék) vagy nagyon alacsony (42,3 százalék) digitális intenzitási szintet ért el.

Digitalizációs intenzitás
A vállalkozások „digitális intenzitás indexét” az Eurostat a következő 12 szempont szerint vizsgálta. Egy-egy pontot ér, ha a vállalkozás
– által foglalkoztatottak több mint fele rendelkezik üzleti célú internet-hozzáféréssel;
– rendelkezik az információ-megosztást szolgáló ERP szoftvercsomaggal;
– leggyorsabb vezetékes internetkapcsolatának maximális letöltési sebessége (szerződés szerint) legalább 30 Mb/s szervezett online megbeszéléseket;
– online értékesítése a teljes forgalom több mint 1 százalékát, a B2C online értékesítés pedig a teljes online értékesítés több mint 10 százalékát teszi ki.
– használ bármilyen IoT megoldást;
– jelen van bármilyen közösségi platformon;
– rendelkezik CRM-mel (digitális ügyfélkapcsolat-kezelés);
– vásárol valamilyen nem alapszintű felhő alapú (CC) szolgáltatást;
– használ bármilyen AI megoldást;
– interneten vásárol CC-szolgáltatást;
– értékesítésének legalább 1 százaléka e-kereskedelemből származik;
– használ két vagy több közösségi médiát.
A „megszerzett” pontok alapján a vállalkozás „digitális intenzitása” négy kategóriába sorolható:
– nagyon alacsony: 0–3 pont
– alacsony: 4–6 pont
– magas: 7–9 pont
– nagyon magas: 10–12 pont

Nagyon magas szintű digitális intenzitást a vállalkozások legnagyobb hányada Finnországban (13,0 százalék), Máltán (11,4 százalék) és Hollandiában (11,0 százalék) ért el 2023-ban. A nagyon alacsony digitális intenzitású vállalkozások aránya Romániában (72,1 százalék), Bulgáriában (70,6 százalék) és Görögországban (56,2 százalék) volt a legmagasabb. A magyar vállalkozások az uniós középmezőnyben találhatók:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS