Minden 555. foglalkoztatott hivatásos tűzoltó volt tavaly az Európai Unióban

Minden 555. foglalkoztatott hivatásos tűzoltó volt tavaly az Európai Unióban
2024. 08. 26., 12:26

2023-ban 362 400 hivatásos tűzoltó dolgozott az Európai Unióban, 3200-zal több, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának összefoglalója szerint 2023-ban a hivatásos tűzoltók adták a teljes uniós foglalkoztatás 0,18 százalékát (vagyis minden 555. uniós foglalkoztatott hivatásos tűzoltó volt). Az Eurostatot tájékoztató 21 tagállam közül a tűzoltók teljes foglalkoztatáson belüli aránya Horvátországban volt a legmagasabb, (0,49 százalék), majd Észtország és Görögország következett (mindkettő 0,39 százalék). A „tűzoltóráta” Hollandiában (0,05 százalék), Finnországban, Szlovéniában és Svédországban (mindhárom 0,13 százalék) volt a legalacsonyabb.

Uniós szinten a 30–49 éves korosztály adta a tűzoltók többségét (az összes tűzoltó 61 százalékát); közülük a 40–44 évesek 65 600-an, a 35–39 évesek 59 100-an voltak.

2022-ben a 27 tagállamban a „tűzvédelmi szolgáltatásokra” fordított államháztartási kiadások összege 37,8 milliárd euró volt (az összes állami kiadás 0,5 százaléka), ez 2021-hez képest 7,8 százalékos növekedést jelent. Ha az arányszámokat tekintjük, akkor 2022-ben Dánia fordította tűzvédelmi szolgáltatásokra az államháztartási összkiadás legkisebb hányadát (0,1 százalék), majd Málta, Szlovénia, Portugália és Ausztria következett (mind 0,3 százalék). A ráta Romániában volt a legmagasabb (0,7 százalék), Görögországban, Németországban, Litvániában, Észtországban és Csehországban pedig egyaránt 0,6 százalék volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS