Minden 555. foglalkoztatott hivatásos tűzoltó volt tavaly az Európai Unióban

Minden 555. foglalkoztatott hivatásos tűzoltó volt tavaly az Európai Unióban
2024. 08. 26., 12:26

2023-ban 362 400 hivatásos tűzoltó dolgozott az Európai Unióban, 3200-zal több, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának összefoglalója szerint 2023-ban a hivatásos tűzoltók adták a teljes uniós foglalkoztatás 0,18 százalékát (vagyis minden 555. uniós foglalkoztatott hivatásos tűzoltó volt). Az Eurostatot tájékoztató 21 tagállam közül a tűzoltók teljes foglalkoztatáson belüli aránya Horvátországban volt a legmagasabb, (0,49 százalék), majd Észtország és Görögország következett (mindkettő 0,39 százalék). A „tűzoltóráta” Hollandiában (0,05 százalék), Finnországban, Szlovéniában és Svédországban (mindhárom 0,13 százalék) volt a legalacsonyabb.

Uniós szinten a 30–49 éves korosztály adta a tűzoltók többségét (az összes tűzoltó 61 százalékát); közülük a 40–44 évesek 65 600-an, a 35–39 évesek 59 100-an voltak.

2022-ben a 27 tagállamban a „tűzvédelmi szolgáltatásokra” fordított államháztartási kiadások összege 37,8 milliárd euró volt (az összes állami kiadás 0,5 százaléka), ez 2021-hez képest 7,8 százalékos növekedést jelent. Ha az arányszámokat tekintjük, akkor 2022-ben Dánia fordította tűzvédelmi szolgáltatásokra az államháztartási összkiadás legkisebb hányadát (0,1 százalék), majd Málta, Szlovénia, Portugália és Ausztria következett (mind 0,3 százalék). A ráta Romániában volt a legmagasabb (0,7 százalék), Görögországban, Németországban, Litvániában, Észtországban és Csehországban pedig egyaránt 0,6 százalék volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS