Szabadulnak ügyfeleiktől a földgázszolgáltatók Romániában

2021. 11. 23., 20:13

Példátlan helyzet alakult ki a földgázszolgáltatók piacán Romániában. Egyre több kisebb kereskedő mond le az engedélyéről, a fogyasztóknak védőhálót jelentő végső szolgáltatói státus is inog, a nagyok sem akarnak újabb ügyfeleket.

Az elmúlt két hónap leforgása alatt romániai viszonylatban 31 ezer ügyfél maradt földgázszolgáltató nélkül – írja a Krónika. Az árak befagyasztásáról szóló törvény vezetett oda, hogy a kisebb szolgáltatók kivonulnak a piacról, ám Romániában még így is jobb a helyzet, ellenállóbbak a kereskedők, mint például Nagy-Britanniában, ahol tömegesen mennek csődbe a szolgáltatók a nagybani földgázpiacon tapasztalható árrobbanás következtében.

Bár most egyre több kérés fut be a hatósághoz az engedély visszavonásáért, az év első felében a 80 kiadott földgáz-forgalmazói engedélyből tízet kellett visszavonni, a szintén 80 elektromosenergia-forgalmazói engedélyből pedig négyet.

A fogyasztó szempontjából ezeknek a piaci mozgásoknak az egyetlen kellemetlen része az árak alakulása, ám jövő év áprilisáig ennek sem érzik meg a hátrányát, hiszen az árakat befagyasztották, a földgáz kilowattóráját legtöbb 37 baniban köteles számlázni a szolgáltató, ami tartalmazza az összes járulékot, tarifát, hálózathasználati díjat és áfát is.

Függetlenül attól, hogy a szolgáltató nélkül maradt fogyasztókat melyik céghez osztják vissza, az árbefagyasztást esetükben is alkalmazzák, a kompenzáció is jár nekik, ha beletartoznak a törvény által előírt fogyasztástartományba.

Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság alelnöke aláhúzta: egyértelműen nem tesz jót a fogyasztó szempontjából, hogy egyre több kereskedő adja vissza a működési engedélyt, kevesebb szereplő marad, a verseny csökken, a piac koncentrációja nő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS