A vendéglátásban tevékenykedők szerint legalább három évre van szükség a talpra álláshoz. Nagy problémát jelent a munkaerőhiány.
Július 1-től nem folyósítja az állam a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után járó támogatást, viszont a kényszerszabadság intézménye nem szűnt meg, a cégek állják ennek a költségeit – írja a Krónika.
A román állam eddig megtérítette a kényszerszabadságon levő munkavállalók bérét, az intézkedést tavaly a járvány kitörése után vezették be, majd ennek érvényességét több ízben is meghosszabbították. Viszont a 2020/211-es sürgősségi kormányhatározatban a legutolsó terminus, ameddig folyósítják a cégeknek ezt a támogatást, 2021. június 30. volt.
Továbbra is érvényben maradnak a munkatörvénykönyv általános előírásai, tehát a munkaadó továbbra is élhet a kényszerszabadság intézményével, viszont az ilyen esetben járó, az alapbér 75 százalékának megfelelő juttatást már közvetlenül a munkaadó fizeti.
Egy tavaly elfogadott törvény kimondja: szükségállapotban vagy veszélyhelyzetben azok az alkalmazottak, akiknek munkáját felfüggesztik, vagy a munkaidejét csökkentik, megkapják állami támogatásként az alapfizetésük 75 százalékát, de nem többet, mint az országos bruttó átlagbér 75 százaléka.
Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.