A vendéglátásban tevékenykedők szerint legalább három évre van szükség a talpra álláshoz. Nagy problémát jelent a munkaerőhiány.
Július 1-től nem folyósítja az állam a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után járó támogatást, viszont a kényszerszabadság intézménye nem szűnt meg, a cégek állják ennek a költségeit – írja a Krónika.
A román állam eddig megtérítette a kényszerszabadságon levő munkavállalók bérét, az intézkedést tavaly a járvány kitörése után vezették be, majd ennek érvényességét több ízben is meghosszabbították. Viszont a 2020/211-es sürgősségi kormányhatározatban a legutolsó terminus, ameddig folyósítják a cégeknek ezt a támogatást, 2021. június 30. volt.
Továbbra is érvényben maradnak a munkatörvénykönyv általános előírásai, tehát a munkaadó továbbra is élhet a kényszerszabadság intézményével, viszont az ilyen esetben járó, az alapbér 75 százalékának megfelelő juttatást már közvetlenül a munkaadó fizeti.
Egy tavaly elfogadott törvény kimondja: szükségállapotban vagy veszélyhelyzetben azok az alkalmazottak, akiknek munkáját felfüggesztik, vagy a munkaidejét csökkentik, megkapják állami támogatásként az alapfizetésük 75 százalékát, de nem többet, mint az országos bruttó átlagbér 75 százaléka.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.