Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulásával kapcsolatban.
A 2021-es erőteljes bővülést követően 2022-ben 2,6 százalékra lassul a román gazdaság növekedése, ami elsősorban az infláció és az ukrajnai háború számlájára írható, vetítette előre az Európai Bizottság tavaszi gazdasági prognózisában, miután februárban, az ukrajnai invázió előtt még 4,2 százalékos bővülést vetített előre – írja a Krónika.
A brüsszeli elemzők lefelé módosították a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzéseket is, a tavaszi jelentésben a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékos növekedésével számoltak, szemben a téli prognózisban szereplő 4,5 százalékkal. Az inflációs mutatókat viszont felfelé módosították, Románia esetében erre az évre 8,9 százalékos, jövőre 5,3 százalékos pénzromlással számol az Európai Bizottság.
„A világon mindenhol nőnek most a kamatok, Romániában pedig elkerülhetetlen lesz az adóemelés” – állítja Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank elnökének tanácsadója, aki szerint jelenleg átmeneti időszak van a 2012-ben elrajtolt „nagy lazítás” és a „nagy szigor” között.
„Románia jelenleg az utolsó helyen áll az Európai Unióban, ha az adókat a GDP-hez viszonyítják. 27 százalékos bevételünk van, miközben 40 százalékot akarunk elkölteni. Nehéz adót emelni, mivel a lakosságot így is megtépázta az infláció, csökkent a vásárlóerő, de Románia megkésett ezzel az intézkedéssel. Rég meg kellett volna hozni. Attól függ, hogyan fog megállapodni a kormány a lakossággal, a koalíció, amelynek meg kellene szavaznia egy ilyen intézkedést a parlamentben” – fejtette ki Adrian Vasilescu.
Arról van szó, hogy a feleségem a fejébe vette, hogy nemcsak a saját, hanem az én bélflórám egyensúlyát is helyreállítja.
A zónaolvadék-csapdát szállító hajó a Duna romániai szakaszán halad Magyarország felé, az érkezését egy-két héten belül várjuk – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.