Átalakítanák a zöldség- és gyümölcspiacot Romániában

2019. 03. 18., 11:45

Élelmiszer-felvásárló, -feldolgozó és -forgalmazó állami nagyvállalatot hozna létre a román kormány. Szakemberek szerint sürgősen lépni kell az importtermékek által uralt romániai zöldség- és gyümölcspiac átalakításáért.

Országszerte újra kell éleszteni az egykori zöldség- és gyümölcsforgalmazó boltok (aprozar) állami hálózatát, mert a hazai termelőknek nincs hol értékesíteniük terményeiket – mondta a román képviselőház elnöke.

A politikus bejelentése nem légből kapott: a Viorica Dăncilă vezette kormány 2018. november 29-i gyulafehérvári kihelyezett ülésén elfogadta az Unirea nevű élelmiszer-forgalmazó hálózat létrehozásáról szóló rendeletet. A termelőket mezőgazdasági klaszterekbe tömörítve ellátná a gazdálkodáshoz szükséges fogyóanyagokkal – vetőmag, növényvédő szerek, mezőgépészeti felszerelés – és szaktanácsadással - írja a Krónika.

A mezőgazdasági termények átvételére begyűjtőközpontokat, hűtőházakat, válogató-, csomagoló-, illetve élelmiszer-feldolgozó üzemeket hoznának létre. A kormányrendeletben az üzlethálózat is szerepel, amely a hazai gazdák terményeit juttatná el a fogyasztóhoz. Hírek szerint a projektre a román kormánynak 100 millió euró áll rendelkezésére.

Románia 2017-ben és 2018-ban tízszer több zöldséget és gyümölcsöt importált, mint amennyit a hazai termelők exportáltak. Magyar Loránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakember szerint, ha a hazai termények forgalmazását vállaló zöldség- és gyümölcsboltok hálózatának létrehozását támogatná a kormány, akkor ezt a gazdaszövetkezetekre kell bízni, és nem állami üzletláncként beindítani.

Magyar Loránd Bálint az egyetlen életképes alternatívának a szövetkezeti hálózat gyors életre hívását tartja, mert a hazai kis- és közepes termelőket csak egy ilyen felvásárló- és értékesítőrendszer hozhatja helyzetbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 15., 09:25
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS