Átalakítanák a zöldség- és gyümölcspiacot Romániában

2019. 03. 18., 11:45

Élelmiszer-felvásárló, -feldolgozó és -forgalmazó állami nagyvállalatot hozna létre a román kormány. Szakemberek szerint sürgősen lépni kell az importtermékek által uralt romániai zöldség- és gyümölcspiac átalakításáért.

Országszerte újra kell éleszteni az egykori zöldség- és gyümölcsforgalmazó boltok (aprozar) állami hálózatát, mert a hazai termelőknek nincs hol értékesíteniük terményeiket – mondta a román képviselőház elnöke.

A politikus bejelentése nem légből kapott: a Viorica Dăncilă vezette kormány 2018. november 29-i gyulafehérvári kihelyezett ülésén elfogadta az Unirea nevű élelmiszer-forgalmazó hálózat létrehozásáról szóló rendeletet. A termelőket mezőgazdasági klaszterekbe tömörítve ellátná a gazdálkodáshoz szükséges fogyóanyagokkal – vetőmag, növényvédő szerek, mezőgépészeti felszerelés – és szaktanácsadással - írja a Krónika.

A mezőgazdasági termények átvételére begyűjtőközpontokat, hűtőházakat, válogató-, csomagoló-, illetve élelmiszer-feldolgozó üzemeket hoznának létre. A kormányrendeletben az üzlethálózat is szerepel, amely a hazai gazdák terményeit juttatná el a fogyasztóhoz. Hírek szerint a projektre a román kormánynak 100 millió euró áll rendelkezésére.

Románia 2017-ben és 2018-ban tízszer több zöldséget és gyümölcsöt importált, mint amennyit a hazai termelők exportáltak. Magyar Loránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakember szerint, ha a hazai termények forgalmazását vállaló zöldség- és gyümölcsboltok hálózatának létrehozását támogatná a kormány, akkor ezt a gazdaszövetkezetekre kell bízni, és nem állami üzletláncként beindítani.

Magyar Loránd Bálint az egyetlen életképes alternatívának a szövetkezeti hálózat gyors életre hívását tartja, mert a hazai kis- és közepes termelőket csak egy ilyen felvásárló- és értékesítőrendszer hozhatja helyzetbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS