Az utóbbi egy-két évtizedben látványosan fejlődött a romániai gazdák mezőgépparkja. A szakoktatás azonban nem tart lépést a mezőgépészet fejlődésével: krónikus hiány mutatkozik a gépeket kezelni és javítani tudó szakemberekből.
Ma már alig találkozni kapáló gazdákkal, a legtöbb mezőgazdasági munkát Erdélyben is mezőgépekkel végzik, jelentősen felértékelődött a mezőgépészet szerepe – írja a Krónika.
A látványos fejlődés ellenére a mezőgazdaságnak ez a szakterülete küzd a legsúlyosabb gondokkal, elsősorban a gazdák gyenge szakmai hozzáértése és a gépjavításban jártas szakemberhiány miatt.
Pásztor Judit adjunktus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának mezőgépészeti oktatója szerint felszereltségében az erdélyi mezőgépészet sokat behozott a rendszerváltás utáni lemaradásából, most viszont a megújuló gépparkokhoz kellene felzárkóztatni a gazdák tudását felnőttképzés szervezésével.
Szakoktatás hiányában sok gazda önképzéssel próbálja elsajátítani a növénytermesztés, az állattenyésztés és a mezőgépészet tudnivalóit. Ezek közül a mezőgépészet bizonyul a legnehezebb kihívásnak.
„Az általános tévhit szerint, aki autót vezet, az traktort is vezethet. Ezzel a hozzáállással az a gond, hogy a traktor sok funkciót betöltő erőgép, amihez ismerni kell a mezőgépek különböző beállításait is ahhoz, hogy a gazda jól dolgozhasson” – fogalmazott Pásztor Judit.
Az 1989-es rendszerváltás előtt többnyire a műszaki egyetemeken működött a mezőgépészmérnök-képzés, a forradalom után a mezőgépészeti állomások gyors felszámolódásával gyakorlatilag a szakma is eltűnt.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.