Az utóbbi egy-két évtizedben látványosan fejlődött a romániai gazdák mezőgépparkja. A szakoktatás azonban nem tart lépést a mezőgépészet fejlődésével: krónikus hiány mutatkozik a gépeket kezelni és javítani tudó szakemberekből.
Ma már alig találkozni kapáló gazdákkal, a legtöbb mezőgazdasági munkát Erdélyben is mezőgépekkel végzik, jelentősen felértékelődött a mezőgépészet szerepe – írja a Krónika.
A látványos fejlődés ellenére a mezőgazdaságnak ez a szakterülete küzd a legsúlyosabb gondokkal, elsősorban a gazdák gyenge szakmai hozzáértése és a gépjavításban jártas szakemberhiány miatt.
Pásztor Judit adjunktus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának mezőgépészeti oktatója szerint felszereltségében az erdélyi mezőgépészet sokat behozott a rendszerváltás utáni lemaradásából, most viszont a megújuló gépparkokhoz kellene felzárkóztatni a gazdák tudását felnőttképzés szervezésével.
Szakoktatás hiányában sok gazda önképzéssel próbálja elsajátítani a növénytermesztés, az állattenyésztés és a mezőgépészet tudnivalóit. Ezek közül a mezőgépészet bizonyul a legnehezebb kihívásnak.
„Az általános tévhit szerint, aki autót vezet, az traktort is vezethet. Ezzel a hozzáállással az a gond, hogy a traktor sok funkciót betöltő erőgép, amihez ismerni kell a mezőgépek különböző beállításait is ahhoz, hogy a gazda jól dolgozhasson” – fogalmazott Pásztor Judit.
Az 1989-es rendszerváltás előtt többnyire a műszaki egyetemeken működött a mezőgépészmérnök-képzés, a forradalom után a mezőgépészeti állomások gyors felszámolódásával gyakorlatilag a szakma is eltűnt.
Bormarketing stratégia, zérótolerancia, eredetvédelem, generációváltás, szőlőtermesztés és klímavédelem, kóstolós masterclassok március 3-án, a 11. Borkonferencián.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.