Az idősebb korosztály is egyre többet bankkártyázik

2022. 06. 12., 10:37

Sokkal többet költöttek az első negyedévben a bankkártyázó K&H-sok, mint egy évvel korábban: 40 százalékkal, közel 345 milliárd forintra nőtt a hozzájuk köthető forgalom. A 60 év felettiek is kivették részüket a kártyaboomból a szóban forgó időszakban: 38 százalékkal, több mint 48 milliárd forintért vásároltak bankkártyával. Az idősebbek márciusban kiugróan költekeztek, egy-egy alkalommal több mint 10 ezer forintért vásároltak, ami 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A 60 év felettiek döntően az ATM-ekből vesznek fel készpénzt, de egy részük az ügyfélpontokban is – utóbbiakban az ATM-esekhez képest jóval nagyobb összeg jut egy-egy tranzakcióra.

Bár 2022-ben bizonytalanabbá vált a gazdasági környezet, ez a bankkártyás forgalmon egyáltalán nem látszik, az ugyanis jelentősen nőtt - derül ki a K&H összeállításából, amely ismerteti, hogy az idei első negyedévben mennyivel nőtt a bankkártyás forgalom, és ebből mennyivel részesedtek a 60 év felettiek.

Masszív növekedés

Az idei év első három hónapjábanösszesen majdnem 345 milliárd forintot költöttek bankkártyával a K&H ügyfelei, ami 40 százalékos növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest.

„A kiugró emelkedésben több tényező játszik szerepet. Egyrészt évek óta látványosan nő a készpénz helyett a bankkártyát választók száma, ami segíti a bővülést. Továbbá sokan a felpörgő infláció miatt arra számítanak, hogy a kiszemelt termékek, elsősorban tartós fogyasztási cikkek még drágábbak lesznek, ezért igyekeznek előrébb hozni a vásárlásaikat.A látványos forgalombővülés köszönhető az idei extra juttatásoknak is, az szja-visszatérítésnek és a nyugdíjemelés kifizetésének is” – értékelte a kártyások adatait Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője.

(Árva András is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 168. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Az extra nyugdíjpénz is látszik a statisztikákon, a 60 feletti K&H-sok ugyanis az év első három hónapjában - éves szinten - 38 százalékkal, 48 milliárd forintra növelték bankkártyás forgalmukat, ami alig marad el a többi korosztályra vonatkozó 41 százalékos emelkedéstől. Az egy-egy tranzakcióra jutó összeg márciusban a 60 év felettieknél meghaladta a 10 ezer forintot, szemben a 60 év alatti ügyfelek 9214 forintos összegével.

Az ügyfélpontokra nagyobb összegért mennek

„Azt is elmondhatjuk, hogy az idősebbek egyáltalán nem ragaszkodnak a bankfiókokhoz, amelyek ma már ügyfélpontokként működnek. Ez részben a készpénzfelvételi szokásaikból látható. Masszív fölényben vannak az ATM-es tranzakciók a 60 alattiak és felettiek esetében egyaránt” – tette hozzá Árva András.

Idén márciusban a társaság ügyfelei összesen több mint 135 milliárd forintot vettek fel készpénzben az első negyedévben, az összeg 93 százalékát ATM-ekből. A 60 felettiek készpénzfelvételi tranzakcióinak összege meghaladta a 29 milliárd forintot, az ATM-es ügyletek aránya 89 százalékot tett ki. A K&H-statisztikákból azonban látszik, hogy a ügyfélpontos készpénzfelvételek mellett elsősorban nagyobb összegek esetén döntenek az ügyfelek, így az idősebbek is.

Miközben a 60 felettiek esetében az egy ATM-es készpénzfelvételre márciusban 158 ezer forint jutott, a fiókos megoldásnál ez az összeg meghaladta az 1,7 milliót. Vagyis az ügyfélpontokban akkor vesznek fel készpénzt az érintettek, ha olyan összegről van szó, amelyet az ATM-ből több alkalommal lehetne csak kivenni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS