Feletteseik körében a Z-generációra elterjedt jelző a legproblémásabb kifejezés, amiért nem erőltetik meg magukat, nem motiváltak vagy produktívak. Valóban ez az igazság? Ha igen, mi lehet ennek az oka? Milyen feltételek lennének szükségesek ahhoz, hogy a generáció a maximumot nyújthassa a munkában?
A Z-generáció munkavállalókra összességében jellemző, hogy az egyetem befejezte után új munkahelyükön kezdeti lelkesedésük és önbizalmuk hamar megtörik, mivel úgy érzik, nem kapnak elég segítséget abban, hogyan végezzék a munkájukat. Mindez jól példázza, hogyan érzik magukat a generáció tagjai, hiszen főnökeik legjobb szándéka ellenére is úgy érzik, hogy nem tudnak kapcsolódni, nincsenek felkészülve, és nem törődnek velük. Az 1997. és 2012. között született Z-generációsok digitálisan képzettek, vállalkozószelleműek, szociálisan érzékenyek, és szívesen megosztják véleményüket a közösségi médiában.
„Az olyan, generációjukban népszerű trendek, mint a #ActYourWage, #RageApplying, és a #QuietQuitting is mutatják, hogy a cégvezetőknek sürgősen át kell gondolniuk, hogyan alakítsanak ki egy támogatóbb, pozitív munkakörnyezetet elsősorban a Z-generációsok, de végeredményben valamennyi munkavállaló számára” – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója.
A Deloitte kétezer Z-generációs munkavállalóval és 600 vezetővel készült felmérése alapján a Z-generáció azt szeretné, ha jobban megértenék, támogatnák, és olyannak látnák őket, amilyenek ők valójában. Emellett, szeretnének teret és lehetőséget kapni arra, hogy kiteljesedjenek, miközben megtalálják magukat – mind a magánéletben, mind a szakmájukban.
Kérdés tehát, hogyan tudnak a cégvezetők jobb munkakapcsolatot kialakítani a generációval és segíteni őket egyéni céljaik elérésében. Most, a Gauge Platformmal együttműködve a Deloitte szakértői pontosan ezt kérdezték meg a Z-generáció befolyásos tagjaitól. Több mint 130, eltérő etnikumú Z-generációs munkavállaló osztotta meg gondolatait azzal kapcsolatban, hogy mivel tudná a főnökük/munkaadójuk elérni, hogy kiteljesedjenek a munkájukban.
„A tanulás és a növekedés újraértelmezése azért kiemelten fontos, mert azok az alkalmazottak, akik úgy érzik, hogy a jelenlegi munkahelyükön nem fejlődik a karrierjük, 2,5-szer nagyobb eséllyel váltanak munkahelyet a következő egy évben” – mondta Vida Zoltán, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának menedzsere.
1. Gyakorlatias, apró leckék és információk a munkafolyamatban
A Z-generáció tagjai olyan digitális bennszülöttek, akik másként fogyasztják az információkat, mint a korábbi generációk. 40 százalékuk a közösségi médiához fordul, ha tanácsra vagy útmutatásra van szüksége. A vezetőknek érdemes megtalálni a módját, hogy az információkat apró „falatokban” (például: pop-upok, reelek) tálalják az új készségek betanítása során.
2. Olyan környezet kialakítása, ahol nyugodt szívvel lehet szabadnapot kivenni
A potenciális új munkaadó kiválasztásakor a Z-generáció tagjai számára kulcsfontosságú szempont a mentális egészség támogatása, valamint az ehhez kapcsolódó vállalati irányelvek. A kutatásban résztvevő Z-generációsok egy része úgy érezte, hogy a mentális egészségre vonatkozó hivatalos céges irányelvek nem mindig vannak összhangban azzal, hogy ezekkel a lehetőségekkel valójában mennyire tudnak élni anélkül, hogy tartaniuk kellene az ítélkezéstől vagy a negatív következményektől. A vezetőknek csökkenteniük kellene a szabadnapok kivétele körüli stigmát és támogatniuk a munkavállalóik jóllétét.
3. Használható Ismeretek a menedzserek számára a Z-Generáció jobb coacholása és elérése érdekében
A Z-generáció egyetért abban, hogy a vezetőknek rendkívül nagy hatásuk van a munkavállalói elégedettségre; a legtöbb felettes azonban nem tudja, hogyan támogassa Z-generációs beosztottjait. A megkérdezett fiatalok felhívták a figyelmet a folyamatos kommunikáció és visszajelzés jelentőségére a menedzserükkel történő interakció során. A négyszemközti beszélgetések mellett a vezetőknek arra is oda kell figyelniük, hogy a menedzserek rendelkezzenek a munkavállalói légkörre vonatkozó információkkal, hogy ennek megfelelően tudják kialakítani a megfelelő megközelítést.
„A menedzserek támogatásának újragondolása azért fontos, mert azok a munkavállalók, akik elégedettek a menedzserükkel és a felsővezetőkkel folytatott kommunikációval is, 4,3-szor nagyobb eséllyel számolnak be összességében pozitív munkavállalói élményről. A vezetőség bizalma, illetve a velük folytatott hatékony kommunikáció vannak a legnagyobb pozitív hatással a munkavállalói élmény mutatóira” – mondta Schenk Tamás, a Deloitte Digital partnere.
A Z-generáció átalakítja és megzavarja a modern munka világát. A korábbi generációktól eltérően ez a nemzedék olyan munkaadót keres, amelynek szabályzatai és kultúrája támogatja a munkavállalók mentális egészségét, személyes jóllétét és szakmai fejlődését. Ez rávilágít az adott munkahellyel kapcsolatos élmény valódi értékére, és megmutatja, miért érdemes befektetni egy chief experience officer (CXO) pozíció kialakításába.
A munkaadók azáltal tudják kifejezni a Z-generáció sikere iránti elkötelezettségüket, ha új technológiákat vezetnek be, nagy mennyiségű adat elemzése segítségével megpróbálják jobban megérteni és mérhetővé tenni az élményeket, és ha a fentiekhez hasonló megoldásokat terveznek és hajtanak végre.
A Z-generáció támogatásával, motivációjával és bevonásával kapcsolatos további ötleteket a Deloitte itt elérhető teljes kutatásából és elemzéséből lehet megismerni.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.