Végéhez közeledik a nyári aratás

2023. 08. 04., 18:40

A termés a tavalyi rendkívül aszályos évhez képest kedvezőbb és bőven fedezi a hazai ellátási igényeket, ugyanakkor elmarad az idei évre vonatkozó előzetes mennyiségi és minőségi várakozásoktól – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért államtitkár.

Az aratás mintegy 1,8 millió hektáron jó ütemezéssel, lényeges fennakadásoktól mentesen zajlott az országban. Augusztus elejére az őszi árpa 100 százalékát betakarították, a búzát pedig már csak 50 ezer hektáron kell learatni. A mostani gazdálkodási évben az őszi vetésterületek nagysága átlag feletti. A kalászosok és a repce is kedvező állapotban volt az aratás időszakában, bár az elmúlt hetek viharos időjárása komoly károkat okozott egyes területeken az árpánál és kisebb mértékben a búzánál is – emelte ki az államtitkár.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az aratás részleteiről elmondható, hogy az őszi árpa 5,51 tonna hektáronkénti országos átlaghozamot mutat. Ezzel a hozammal számolva – köszönhetően a területbővülésnek is – csaknem 2,2 millió tonna őszi árpát arattak, szemben a 2022-es 1,4 millió tonnás eredménnyel. Az őszi búza termőterülete az előző évekhez képest jelentősen növekedett és elérte az 1 millió hektárt. Az aratás 94 százalékos készültsége mellett 5,6 tonna hektáronkénti országos átlaghozam látható, így az össztermés 5,6 millió tonna körül alakulhat. Tavaly az őszi búza termésátlaga hektáronként 4,4 tonna, az össztermés pedig 4,2 millió tonna volt. Lényegében az őszi káposztarepce aratása is befejeződött. A tavalyinál 50 ezer hektárral kevesebb, 189.000 hektáros vetésterületen, 3 tonna hektáronkénti, jó termésátlaggal 600 ezer tonna körüli termést adott, ami a csökkenő vetésterület ellenére magasabb, mint a 2022-es 506 ezer tonnás mennyiség. A kisebb területen termesztett kalászos gabonák – tritikálé, rozs, zab – aratása is a végéhez közeledik, az idei eredmények ezeknél a növényeknél is meghaladják a tavalyi értékeket – részletezte Feldman Zsolt. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 17., 11:05
A második negyedévben javuló és bizakodó hangulat jellemezte a kis- és középvállalkozásokat – mondta Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója csütörtökön a VOSZ Barométer második negyedévi jelentését bemutató sajtótájékoztatón.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS