Magyarország még nem a „biomarhák” országa

Az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága 2023-ban a három évvel korábbihoz képest 15 százalékkal, 309 ezer hektárra nőtt, így a terület növekedése lényegesen meghaladta az összes mezőgazdasági terület bővülését – olvasható a statisztikai hivatal „Agrárium 2023, végleges adatok” című kiadványában. 2020-ban az ország mezőgazdasági területének 5,5 százaléka ökológiai művelésű volt, ez 2023-ra 6,1 százalékra emelkedett.

Ez az arány az Eurostat adatai szerint az Európai Unió egészében 10,5 százalék volt 2022-ben, Ausztriában, Észtországban és Svédországban elérte a 20 százalékot.

Az ökológiai művelésű területek háromnegyede (230 ezer hektár) ökológiai gazdálkodásra teljesen átállt, míg egynegyede (78 ezer hektár) átállás alatti terület volt 2023-ban. Ez utóbbi területek nagysága az összes ökológiai terület növekedésével egyidejűleg 2020-hoz képest 20 ezer hektárral csökkent.

Az ökológiai területek közel hattizedén (57 százalék), 174 ezer hektáron gyep található, ez az összes magyarországi gyepterület 22 százalékát teszi ki. Az ökológiai művelésű területek 36 százaléka szántó (113 ezer hektár), ami a hazai szántóterület mindössze 2,7 százalékát jelenti. A szántóföldön termelt biokultúrák túlnyomó többsége gabonaféle és zöldtakarmány. 2020 és 2023 között kismértékben nőtt az ökológiai ültetvények aránya (4,8 százalékról 7,0 százalékra). Az ökológiai művelésű ültetvények jelentősége a teljes gyümölcstermesztést tekintve is bővült. Bár a gyümölcskultúrák összes területe három év alatt zsugorodott, 2023-ban a gyümölcsösök területének csaknem negyedén, 20 ezer hektáron ökológiai irányelvek szerint művelt gyümölcs- és bogyós ültetvény volt, ami három évvel korábban még csak 12 százalékot tett ki. A bio művelésű szőlő aránya ugyanakkor alacsony, a szőlőterületek 3,0 százalékát teszi ki.

2023-ban 4910 gazdaság foglalkozott ökológiai gazdálkodással, ezerrel több mint 2020-ban. Annak ellenére, hogy az ökológiai gazdálkodás jelentősége nő, továbbra is a termelés egy szűk részét képezi, ugyanis csak az összes gazdaság 2,5 százaléka folytatott organikus szemléletű gazdálkodást.

Az ökológiai gazdálkodás keretében tartott haszonállatok száma a rendelkezésre álló támogatás és ökológiai takarmánybázis (gyepek, szemes és zöldtakarmányok) ellenére a teljes állományon belül továbbra is elenyésző. A szarvasmarhaféléken kívül, fajonként tekintve nem éri el az összes állat létszám 1,0 százalékát. Az ökológiai szarvasmarhatartás arányaiban némileg jelentősebb, 2023-ban 23 ezer darab szarvasmarhafélét tartottak ökológiai gazdálkodásban — ezer darabbal kevesebbet, mint három évvel korábban —, ez 2,7 százaléka az összes szarvasmarhának.

Az EU-átlagok jóval magasabbak: 2022-ben az összes szarvasmarha 7,2 százalékát (a juhoknak pedig 10,4 százalékát) tartották ökológiai gazdálkodás keretében.