Otthon Centrum: a panelek árából lehet a legkevesebbet alkudni

2024. 11. 15., 20:15

A folyamatosan erősödő kereslet miatt az eladók kerültek helyzetbe az ingatlanpiacon, akik egyre kisebb árengedményre hajlandóak az ingatlan értékesítésekor.

„A csökkenő kamatszint és az állami támogatások újabb formái egyszerre erősítették a piac lendületét, így ebben az évben trendfordulóról beszélhetünk az árengedmények esetében, hiszen mindhárom használt szegmensben jelentősen csökkent az alku mértéke a tavalyi évhez képest" – összegezte az Otthon Centrum adatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, hogy az év első kilenc hónapjában a használt házak teljes árengedménye országos átlagban 12,1 százalék volt, míg a téglalakások árából 6,7, a panelekéből 5,8 százalékot engedtek az eladók.

Mindhárom használt szegmensben jelentősen csökkent az árengedmény mértéke egy év alatt. Ez a házak esetében 1,5 százalékos mérséklődést jelent, míg a lakásoknál 2,2 százalékos, a panellakásoknál viszont már 3 százalékos visszaesésről beszélhetünk. Nem meglepő módon a szerződéskötéskori árengedmény mértéke is csökkent: a családi házaknál 7,1 százalékra, a lakásoknál 3,3 százalékra, míg a panelek esetében 3,7 százalékra, ami mindhárom lakástípus esetében 1 százalékponttal kevesebb, mint az előző évben.

A panellakások teljes árengedménye országosan 5,9 százalék volt idén, ami azt jelenti, hogy újra ennél az ingatlantípusnál lehet a legkevesebbet alkudni. A legkisebb árengedmény a hat régióközpontra volt leginkább jellemző, ahol 4,8 százalék az alku mértéke, míg a fővárosban valamivel kedvezőbb a vevők helyzete, és az 5,4 százalékos, átlagos érték nem mutatott különbséget az egyes városrészek között. A kisebb városokban azonban kevésbé érződött a kedvezőbb piaci helyzet. A megyei jogú városok többségében 7,6, Pest vármegyében 8, de a kisvárosokban mért 8,5 százalékos alku is arról árulkodik, hogy a panellakások iránti kereslet elsősorban a nagyvárosokban élénkült idén.

A téglalakások árából átlagosan 6,7 százalékot engedtek az eladók 2024-ben. Ez a főváros pesti oldalán, az agglomerációban és a megyei jogú városokban 6,5-7,7 százalék közötti átlagos értéket jelent. Budán azonban ennél alacsonyabb, 5,1 százalékos az alku mértéke. A kisebb városokban, valamint községekben azonban még mindig 11 százalékos árengedményt mért az OC, ami azt jelzi, hogy a piac elsősorban a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben pezseg.

A használt házaknál 12,1 százalékra mérséklődött a teljes árengedmény mértéke, ami csak 1,5 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál; a településtípusok között itt van a legnagyobb különbség. „Érthető okokból a nagyobb városokban az átlagnál kisebb, a kisebb településeken és vidéken viszont az átlagnál magasabb alku jellemző" – árnyalta a képet Soóki-Tóth Gábor. A budai térségben lehetett a legkevesebbet alkudni, mindössze 9,8 százalékot. Budát Pest vármegye 10,3 százalékos, majd a régióközpontok 10,6 százalékos értéke követte. A külső pesti kerületekben mért 11,6 százalék már az átlagot közelítette. A vidéki területeken – a régióközpontokat leszámítva – mindenhol átlag feletti értékek fordultak elő. Ez a megyei jogú városokban 13, míg az ennél kisebb városokban 14, a községekben 17 százalékot jelent.

Az árat részben maguk az eladók csökkentik a hirdetés során, míg az árengedmény másik részét a vásárlók alkudják ki konkrét ajánlattétel esetén. Szerződéskötéskor az árengedmény mértéke a használt házaknál átlagosan 7,1 százalék volt, a paneleknél 3,7, a téglalakásoknál 3,3 százalék, vagyis a vevők ajánlatára ennyit engedtek az eladók az árból országos átlagban. Ezen értékek a téglalakások esetében a teljes árengedmény 50 százalékát, míg a panellakások, valamint házak esetében a teljes alku 60 százalékát tették ki, vagyis utóbbi kettőnél az engedmény nagyobb mértéke konkrét vevő esetében fordult elő az idén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.
2026-08-13 20:30:15
A legtöbb cégvezető tudja, merre szeretne haladni. A kérdés inkább az, mi lassítja le közben. A VOSZ Barométer 2026-os második negyedéves felmérése három visszatérő akadályt azonosított: a szakképzett munkaerő hiányát, a csökkenő vásárlóerőt és a megrendelések kiszámíthatatlanságát. Nem újkeletű problémák – de a hatásuk ma is érezhető.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS