Ingatlan.com: gyorsulva emelkedtek a lakásárak októberben

2024. 11. 14., 17:03

Számottevően gyorsult a lakásdrágulás októberben az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint. A szeptemberi 0,9 százalék után hó/hó alapon2,5 százalékkal emelkedett a lakóingatlanok ára októberben. Éves összevetésben is jelentős a gyorsulás: a lakóingatlanárak októberben 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, miközben szeptemberben még közel 7 százalékos alatt járt az éves áremelkedés.

„A friss adatok alapján a fővárosi lakáspiac lendületben van, közben a budapesti agglomerációban havi szinten 0,1 százalékkal csökkentek az árak, az éves mutató pedig 5,8 százalékra lassult az egy hónappal korábbi 6 százalékról” – ismertette a részletes eredményeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az éves drágulás az Észak-Alföldi és Dél-Alföldi régióban is meghaladta a 11 százalékot, ami az országos és a fővárosi átlagnál is tempósabb emelkedést jelent. Ez pedig elsősorban a debreceni és szegedi lakóingatlanok iránti kereslet növekedésével magyarázható.

Budapesti lakásárak: újabb „mérföldkő” közeledik

Az elmúlt időszakban látott áremelkedés eredményeként november elején a Budapesten eladó lakások átlagos négyzetméterára új szint közelébe érkezett, megközelítette az 1,1 millió forintot. Összesen tizenegy kerület – köztük az I., a II., III., az V., a VI., VII., XI. és a XIII. – már ennél magasabb átlagárnál jár.

„A budapesti drágulás azért is figyelemre méltó, mert egy évvel ezelőtt a fővárosi lakások átlagos négyzetméterára még 1 millió forint alatt járt. A lakásukat eladni kívánó tulajdonosok látszólag már beárazták a következő évben várható befektetői rohamot, ami azért veszélyes, mert a magasabb fizetőképességű kereslet nagy része csak 2025-ben érkezik meg a lakáspiacra. Ha a gyors piacra lépésben és költözésben gondolkodó tulajdonosok nem tudják időben eladni a lakásukat, akkor két szék között a pad alá eshetnek. Jövőre ugyanis magasabb áron értékesíthetik az ingatlanukat, de nekik is többet kell fizetniük a következő otthonukért – emelte ki Balogh László. – A budapesti új építésű lakások és házak esetében az átlagos négyzetméterár meghaladja az 1,35 millió forintot, míg a használtakért 1,08 millió forintot kell fizetni.”

Néhány nagyváros már drágább egyes budapesti kerületeknél is

A vármegyeszékhelyek lakáspiacát nézve pedig az látszik, hogy már tíz nagyvárosban haladja meg az átlagos négyzetméterár a 600 ezer forintot. Debrecen van az élen négyzetméterenként 853 ezer forinttal. A második helyen lényegében holtversenyben áll Győr, Veszprém, Székesfehérvár és Szeged 790–804 ezer forintos átlagos árral. Ezeknek a városoknak az átlaga meghaladja bizonyos budapesti kerületekét is. Pécsen ehhez képest még alacsonyabbak az árak 689 ezer forintos szinttel. Egerre, Szombathelyre és Kecskemétre a 650 ezer körüli négyzetméterár a jellemző.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS