Az akár 170 műholdból álló flotta 2025 és 2027 között már titkosított kommunikációt biztosíthat az Európai Unió kormányai számára, és távoli területeken is új szélessávú adatszolgáltatásokat nyújthat. A készülő konstelláció megépítésére kiírják a pályázatokat, de az AI még bekavarhat.
Az Európai Űrügynökség (ESA) a múlt héten jelentette be, hogy kiírja az utolsó pályázatokat egy olyan biztonságos kommunikációs rendszer, a kb. hatmilliárd eurós IRIS² kiépítésére, amit bevallottan a SpaceX Starlinkje inspirált akkor, amikor támogatta Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. Mint ismert: Elon Musk űripari cége saját felajánlásként biztosított műholdas internetszolgáltatást a lerohant ország azon pontjain, ahol az orosz hadsereg elpusztította a telekommunikációs hálózatokat.
A kontinens vezetői számára tanulságos volt, hogy államok szövetségeként sem rendelkeznek hasonló képességekkel, mint egy amerikai magáncég. A felismerés kisebb sokkot okozhatott döntéshozó körökben, hiszen kiderült: hasonló helyzetben az EU saját maga számára nem tudna műholdhálózatot bevetni, pedig válsághelyzetben létfontosságú a kommunikáció. Az ESA fő szerződésére úgy tudni, hogy olyan pályázók esélyesek, mint az Airbus, a Thales Alenia Space, az Eutelsat, a Hispasat és a SES.
Az IRIS² rendszer az Európai Bizottság kezdeményezése, és még kanyarban sincs, máris új kihívással néz szembe: lépést kell tartania a mesterséges intelligencia gyors ütemű fejlődésével, ami elavulttá teheti, még azelőtt, hogy egyáltalán elindulna – írja a Reuters.
„Az IRIS²-t az a veszély fenyegeti, hogy még az indulás előtt lemarad” – figyelmeztetett Denis Mercier, a francia légierő volt vezetője és Marc Fontaine, az Airbus korábbi igazgatója a Politiconak írt véleménycikkben. Tegyük hozzá: ez egy szponzorált írás és mindkét szerző kapcsolatban állnak a Helsing nevű, fedélzeti mesterséges intelligencia szoftverekre szakosodott német start-up vállalkozással, amelynek Mercier igazgatósági tagja, Fontaine pedig a francia ágának vezetője. Ettől persze még szaktekintélynek számítanak a témában, és úgy gondolják, amikor az IRIS²-t kitalálták, az AI „kissé futurisztikus technológiának számított, de az elmúlt két-három évben nagykorúvá vált”, és szinte mindenhol bevethető.
A mesterséges intelligencia közvetlen beágyazása a műholdakba - az ún. Edge computing - lehetővé tenné az IRIS² projekt számára, hogy csökkentse az elemzői adattúlterhelést, vagy alkalmazkodjon a kifinomult zavarási technikákhoz [például katonai konfliktus esetén] - vélik a szakértők. „Feltételeznünk kell, hogy a rivális országok, köztük Kína, már beépítették ezt a kulcsfontosságú funkciót a konstellációikba, így az európai IRIS² sem engedheti meg magának, hogy e nélkül induljon el” - mutatnak rá a Helsing vezetői.
A projekttel kapcsolatos munkák oroszlánrészére pályázó Airbus a hírek szerint már tárgyalásokat is folytatott az Atos kiberbiztonsági eszközeinek megvásárlásáról, ami kapcsolódhat az európai műholdas projekthez. A repülőgép- és űripari vállalat szerint az IRIS² „célja, hogy kihasználja a legmodernebb technológiát és az európai vállalatok szakértelmét”. Az ESA közlései alapján a kivitelezés fokozatosan kisebb cégekhez is beáramlik majd, amint a fő szerződést elnyeri valaki. Francisco-Javier Benedicto Ruiz, az ESA navigációs igazgatója közölte: a tender elbírálása 2024-ben zajlik majd le.
Gábor János
Főoldali kép: ESA
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és a GE HealthCare; az amerikai orvostechnológiai társaság a 101. stratégiai partner.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.
