Szomszédok jogai, avagy kié a „fülemüle éneke”?

2019. 10. 23., 14:46

Rossz szomszédság török átok – mondja Arany János „A fülemile” című népszerű versében. A szomszédok közötti összetűzés, perpatvar, kit mi illet, ki mit tehet, nem csak napjainkban okoz problémákat. Nem véletlen, hogy a jog is igyekszik rendezni a szomszédok jogait, a szomszédsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Milyen jogok illetik meg és kötelezik a szomszédokat? Mik azok a szomszédjogok? Ezek közül vesz sorra néhányat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mik azok a szomszédjogok?

A Polgári Törvénykönyv mellett további törvény és más jogszabályok is rendezik az úgynevezett szomszédjogokat. A szomszédjogok között olyan helyzetekre találunk előírásokat, mint például mikor és hogyan használható a szomszéd telke, kit illet az áthullott termény, ki használhatja a közös kerítést vagy éppen levágható-e a szomszéd telkéről átnyúló ág – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Bár a szomszédjogok különös szabályairól szóló 2013. évi törvény eligazítást ad a fenti kérdésekben, ezt is kimondja:

„Az ingatlanok használatát törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály (a továbbiakban együtt: jogszabály), illetve a felek megállapodása e törvény szabályaitól eltérően rendezheti.”

Vagyis, egy-egy konkrétan felmerülő kérdésben nem biztos, hogy csak az itt található szabályokat kell figyelembe venni. Érdemes utánanézni a helyi előírásoknak, bizonyos esetekben az építési szabályoknak is. Az pedig kifejezetten jó dolog, hogy a törvényalkotó gondolt arra az esetre is, ha a szomszédok maguk szeretnék lefektetni a békés egymás mellett élés szabályait. Ebben az utóbbi esetben, a későbbi viták elkerülése érdekében, célszerű írásban rögzíteni a megállapodást.

Elkóborolt állatok: mi a teendő?

Mi a teendő, ha a szomszéd kutyája, baromfija vagy netán a húsvéti nyuszija a mi telkünkre téved és még kárt is okoz?

A törvény kimondja, hogy „ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását követően annak elszállítására felszólítani, de mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az az által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti”.

Ha a szomszéd háziállata hozzánk téved, értesítenünk kell a szomszédot, hogy szállítsa el az állatot. Abban az esetben, ha az állat feltúrja a virágágyásainkat, az elkóborolt szomszéd kutya a mi csirkéinken vagy házi kedvencünkön (legyen az akármilyen kisállat is) éli ki ősi vadászösztönét, a nyúl megdézsmálja a zöldséges kertet stb., a szomszéd köteles az állat által okozott kárt megtéríteni.

Kit illet az áthullott dió?

Szintén gyakori vitaforrás lehet, hogy kié az áthullott gyümölcs, dió? Felszedheti-e azt a fa tulajdonosának szomszédja?

A törvényi rendelkezés alapján ez nem tilos, de csak abban az esetben, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.

Abban az esetben, ha a fa pont a két telek határvonalán áll, a szabály annyiban módosul, hogy a termény egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait. Nem állítom, hogy nem lehet vita abból, mennyi is az egyenlő. Törvényi szinten ezt már igazán nehéz lenne grammra pontosan szabályozni. Talán ebben meg tudnak egyezni a felek. Ha mégsem, végső megoldásként érdemes megszívlelni az „okos enged, szamár szenved” elvet.

Szomszédos ingatlanok elválasztása: kerítés, mezsgye, sövény

Az elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára a szomszédok közösen jogosultak. Nyilván ez is fontos szabály lehet, de talán még fontosabb, hogy kinek kell karbantartani a kerítést, sövényt.

A törvény úgy rendelkezik, hogy „a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.”

Az is előfordulhat, hogy pont a telekhatáron álló növény akadályozza az egyik ingatlan rendes használatát. Ebben az esetben követelhető, hogy azt közös költségen távolítsák el, de csak akkor, ha másként nem lehet elhárítani, megoldani az akadályoztatást.

Áthajló ágak, átnyúló gyökerek

A szomszédjog egyik leggyakoribb tipikus élethelyzetét a szomszédtól áthajló ágak és a növények föld alatt átnyúló gyökerei jelentik.

Ilyen esetekben az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.

Az életet nem érdemes feleslegesen bonyolítani. Békés egymás mellett élést kívánok mindenkinek!

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS