Rendkívüli jogrend vagy veszélyhelyzet?

2020. 11. 05., 16:00

2020. november 3-án bejelentették a hírekben a rendkívüli jogrend életbe lépését a koronavírus helyzetre való tekintettel. Lehet, hogy felkaptad a fejed a rendkívüli jogrend hallatán? Ez most valami új dolog, vagy ez a tavasszal már megismert veszélyhelyzet? A kettő ugyanaz vagy különbözik?A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Tegyünk rendet a rendkívüli jogrend körül!

Gondolom, nem vagyok egyedül, aki pontosan szerette volna megérteni, hogy milyen rendkívüli jogi helyzetbe lép ismét az ország. A november 3-i esti híreket olvasva azonban akkor erre nem kaptunk egyértelmű választ – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mi az, hogy rendkívüli jogrend?

A rendkívüli jogrend ugyanaz lenne, mint a veszélyhelyzet?

Esetleg valami más, és más jogi szabályokat keressünk, ha pontosan szeretnénk tudni, hogy mi történik?

Mi a veszélyhelyzet?

A tavaszi veszélyhelyzet kihirdetése előtt, amikor még a veszélyhelyzet sokak számára látótávolságon kívül volt, írtam egy cikket a veszélyhelyzet jogi szabályozásáról. A cikkben foglaltak sajnos ismét aktuálisak.

Magyarország Alaptörvénye kimondja:

„A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

A katasztrófavédelemről szóló törvény részletesebben adja meg, hogy milyen események válthatnak ki veszélyhelyzetet. Ez lehet például:

  • természeti eredetű, mint az árvíz, belvíz, földrengés, szélsőséges időjárás, ha az emberek életét, anyagi javait, a lakosság alapvető ellátását veszélyezteti.
  • ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek,
  • tömeges megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély.

Mi a rendkívüli jogrend?

Az igazság az, hogy az Alaptörvény még csak nem is ismeri a „rendkívüli jogrend” kifejezést. Helyette különleges jogrend a megfelelő elnevezés. Hát igen, a jogban bizony van jelentősége az egyes szavaknak, így persze hiába is próbálkoznánk vele, hogy rendkívüli jogrendet keressünk a jogszabályban. Ugyanígy a veszélyhelyzet sem nevezhető vészhelyzetnek. Vészhelyzet, ha a vitorlás a balatoni viharban bajba kerül, de ettől még egy egész ország nem kerül veszélyhelyzetbe.

Persze értem én, hogy mit is akartak bejelenteni november 3-án este, de azért ilyen kritikus helyzetben mégis jobb lett volna a pontos kifejezés használata, elkerülve így bármilyen felmerülő kérdést. A pontosság kedvéért tehát térjünk át a különleges jogrend kifejezés használatára.

A különleges jogrend nem egy olyan különálló kategória vagy esetkör, mint a veszélyhelyzet. A különleges jogrend egy átfogó meghatározás, amibe beletartozik minden olyan különleges állapot, amikor a szokásos jogi eszközöktől, szabályozástól eltérnek. Nyilván, ezt csak megfelelő okkal lehet megtenni.

A különleges jogrendben találhatók a következők:

  • Rendkívüli állapot: Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén hirdet ki rendkívüli állapotot. A Kormány jogait ilyen esetben egy létrehozott Honvédelmi Tanács gyakorolja.
  • Szükségállapot: a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén lehet szükségállapotot kihirdetni. Az ilyenkor életbe lépő rendkívüli intézkedéseket a köztársasági elnök hozza meg.
  • Megelőző védelmi helyzet: Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre hirdetheti ki a megelőző védelmi helyzetet. A Kormány rendkívüli intézkedések bevezetésére jogosult.
  • Terrorveszélyhelyzet: Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén hirdeti ki. A Kormány rendkívüli intézkedések bevezetésére jogosult.
  • Váratlan támadás: Ekkor a Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására és védelmi célok érdekében a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetéséig intézkedik.
  • Veszélyhelyzet: erről már volt szó korábban.

Mi lépett életbe 2020. november 4-én?

2020. november 4.-én a Kormány 478/2020. (XI.3.) Korm. rendelete veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Hivatalosan tehát ismét veszélyhelyzet van Magyarország területén. Ez azt jelenti, hogy a Kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény is egy törvény, azonban annak elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A jogszabályok között létezik egy „erősorrend”, ami meghatározza, hogy melyik jogszabály az „erősebb”. Ez alapján egy rendelet, így a Kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel.

A kihirdetett veszélyhelyzet idején azonban más a szabály.

„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – mondja ki Magyarország Alaptörvénye.

A veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedéseket külön kormányrendeletek tartalmazzák. A jelenlegi veszélyhelyzetben megszületett első külön kormányrendelet a Kormány 479/2020. (XI.3.) Korm. rendelete a veszélyhelyzetet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről. A rendelet hivatalos szövege a magyarkozlony.hu oldalon érhető el.

Jó egészséget kívánok mindenkinek!

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS