Rendkívüli jogrend vagy veszélyhelyzet?

2020. 11. 05., 16:00

2020. november 3-án bejelentették a hírekben a rendkívüli jogrend életbe lépését a koronavírus helyzetre való tekintettel. Lehet, hogy felkaptad a fejed a rendkívüli jogrend hallatán? Ez most valami új dolog, vagy ez a tavasszal már megismert veszélyhelyzet? A kettő ugyanaz vagy különbözik?A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Tegyünk rendet a rendkívüli jogrend körül!

Gondolom, nem vagyok egyedül, aki pontosan szerette volna megérteni, hogy milyen rendkívüli jogi helyzetbe lép ismét az ország. A november 3-i esti híreket olvasva azonban akkor erre nem kaptunk egyértelmű választ – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mi az, hogy rendkívüli jogrend?

A rendkívüli jogrend ugyanaz lenne, mint a veszélyhelyzet?

Esetleg valami más, és más jogi szabályokat keressünk, ha pontosan szeretnénk tudni, hogy mi történik?

Mi a veszélyhelyzet?

A tavaszi veszélyhelyzet kihirdetése előtt, amikor még a veszélyhelyzet sokak számára látótávolságon kívül volt, írtam egy cikket a veszélyhelyzet jogi szabályozásáról. A cikkben foglaltak sajnos ismét aktuálisak.

Magyarország Alaptörvénye kimondja:

„A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

A katasztrófavédelemről szóló törvény részletesebben adja meg, hogy milyen események válthatnak ki veszélyhelyzetet. Ez lehet például:

  • természeti eredetű, mint az árvíz, belvíz, földrengés, szélsőséges időjárás, ha az emberek életét, anyagi javait, a lakosság alapvető ellátását veszélyezteti.
  • ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek,
  • tömeges megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély.

Mi a rendkívüli jogrend?

Az igazság az, hogy az Alaptörvény még csak nem is ismeri a „rendkívüli jogrend” kifejezést. Helyette különleges jogrend a megfelelő elnevezés. Hát igen, a jogban bizony van jelentősége az egyes szavaknak, így persze hiába is próbálkoznánk vele, hogy rendkívüli jogrendet keressünk a jogszabályban. Ugyanígy a veszélyhelyzet sem nevezhető vészhelyzetnek. Vészhelyzet, ha a vitorlás a balatoni viharban bajba kerül, de ettől még egy egész ország nem kerül veszélyhelyzetbe.

Persze értem én, hogy mit is akartak bejelenteni november 3-án este, de azért ilyen kritikus helyzetben mégis jobb lett volna a pontos kifejezés használata, elkerülve így bármilyen felmerülő kérdést. A pontosság kedvéért tehát térjünk át a különleges jogrend kifejezés használatára.

A különleges jogrend nem egy olyan különálló kategória vagy esetkör, mint a veszélyhelyzet. A különleges jogrend egy átfogó meghatározás, amibe beletartozik minden olyan különleges állapot, amikor a szokásos jogi eszközöktől, szabályozástól eltérnek. Nyilván, ezt csak megfelelő okkal lehet megtenni.

A különleges jogrendben találhatók a következők:

  • Rendkívüli állapot: Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén hirdet ki rendkívüli állapotot. A Kormány jogait ilyen esetben egy létrehozott Honvédelmi Tanács gyakorolja.
  • Szükségállapot: a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén lehet szükségállapotot kihirdetni. Az ilyenkor életbe lépő rendkívüli intézkedéseket a köztársasági elnök hozza meg.
  • Megelőző védelmi helyzet: Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre hirdetheti ki a megelőző védelmi helyzetet. A Kormány rendkívüli intézkedések bevezetésére jogosult.
  • Terrorveszélyhelyzet: Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén hirdeti ki. A Kormány rendkívüli intézkedések bevezetésére jogosult.
  • Váratlan támadás: Ekkor a Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására és védelmi célok érdekében a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetéséig intézkedik.
  • Veszélyhelyzet: erről már volt szó korábban.

Mi lépett életbe 2020. november 4-én?

2020. november 4.-én a Kormány 478/2020. (XI.3.) Korm. rendelete veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Hivatalosan tehát ismét veszélyhelyzet van Magyarország területén. Ez azt jelenti, hogy a Kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény is egy törvény, azonban annak elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A jogszabályok között létezik egy „erősorrend”, ami meghatározza, hogy melyik jogszabály az „erősebb”. Ez alapján egy rendelet, így a Kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel.

A kihirdetett veszélyhelyzet idején azonban más a szabály.

„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – mondja ki Magyarország Alaptörvénye.

A veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedéseket külön kormányrendeletek tartalmazzák. A jelenlegi veszélyhelyzetben megszületett első külön kormányrendelet a Kormány 479/2020. (XI.3.) Korm. rendelete a veszélyhelyzetet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről. A rendelet hivatalos szövege a magyarkozlony.hu oldalon érhető el.

Jó egészséget kívánok mindenkinek!

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS