2020. november 3-án bejelentették a hírekben a rendkívüli jogrend életbe lépését a koronavírus helyzetre való tekintettel. Lehet, hogy felkaptad a fejed a rendkívüli jogrend hallatán? Ez most valami új dolog, vagy ez a tavasszal már megismert veszélyhelyzet? A kettő ugyanaz vagy különbözik?A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Tegyünk rendet a rendkívüli jogrend körül!
Gondolom, nem vagyok egyedül, aki pontosan szerette volna megérteni, hogy milyen rendkívüli jogi helyzetbe lép ismét az ország. A november 3-i esti híreket olvasva azonban akkor erre nem kaptunk egyértelmű választ – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Mi az, hogy rendkívüli jogrend?
A rendkívüli jogrend ugyanaz lenne, mint a veszélyhelyzet?
Esetleg valami más, és más jogi szabályokat keressünk, ha pontosan szeretnénk tudni, hogy mi történik?
Mi a veszélyhelyzet?
A tavaszi veszélyhelyzet kihirdetése előtt, amikor még a veszélyhelyzet sokak számára látótávolságon kívül volt, írtam egy cikket a veszélyhelyzet jogi szabályozásáról. A cikkben foglaltak sajnos ismét aktuálisak.
Magyarország Alaptörvénye kimondja:
„A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”
A katasztrófavédelemről szóló törvény részletesebben adja meg, hogy milyen események válthatnak ki veszélyhelyzetet. Ez lehet például:
Mi a rendkívüli jogrend?
Az igazság az, hogy az Alaptörvény még csak nem is ismeri a „rendkívüli jogrend” kifejezést. Helyette különleges jogrend a megfelelő elnevezés. Hát igen, a jogban bizony van jelentősége az egyes szavaknak, így persze hiába is próbálkoznánk vele, hogy rendkívüli jogrendet keressünk a jogszabályban. Ugyanígy a veszélyhelyzet sem nevezhető vészhelyzetnek. Vészhelyzet, ha a vitorlás a balatoni viharban bajba kerül, de ettől még egy egész ország nem kerül veszélyhelyzetbe.
Persze értem én, hogy mit is akartak bejelenteni november 3-án este, de azért ilyen kritikus helyzetben mégis jobb lett volna a pontos kifejezés használata, elkerülve így bármilyen felmerülő kérdést. A pontosság kedvéért tehát térjünk át a különleges jogrend kifejezés használatára.
A különleges jogrend nem egy olyan különálló kategória vagy esetkör, mint a veszélyhelyzet. A különleges jogrend egy átfogó meghatározás, amibe beletartozik minden olyan különleges állapot, amikor a szokásos jogi eszközöktől, szabályozástól eltérnek. Nyilván, ezt csak megfelelő okkal lehet megtenni.
A különleges jogrendben találhatók a következők:
Mi lépett életbe 2020. november 4-én?
2020. november 4.-én a Kormány 478/2020. (XI.3.) Korm. rendelete veszélyhelyzetet hirdetett ki.
Hivatalosan tehát ismét veszélyhelyzet van Magyarország területén. Ez azt jelenti, hogy a Kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény is egy törvény, azonban annak elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A jogszabályok között létezik egy „erősorrend”, ami meghatározza, hogy melyik jogszabály az „erősebb”. Ez alapján egy rendelet, így a Kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel.
A kihirdetett veszélyhelyzet idején azonban más a szabály.
„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – mondja ki Magyarország Alaptörvénye.
A veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedéseket külön kormányrendeletek tartalmazzák. A jelenlegi veszélyhelyzetben megszületett első külön kormányrendelet a Kormány 479/2020. (XI.3.) Korm. rendelete a veszélyhelyzetet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről. A rendelet hivatalos szövege a magyarkozlony.hu oldalon érhető el.
Jó egészséget kívánok mindenkinek!
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.