Rendkívüli jogrend vagy veszélyhelyzet?

2020. 11. 05., 16:00

2020. november 3-án bejelentették a hírekben a rendkívüli jogrend életbe lépését a koronavírus helyzetre való tekintettel. Lehet, hogy felkaptad a fejed a rendkívüli jogrend hallatán? Ez most valami új dolog, vagy ez a tavasszal már megismert veszélyhelyzet? A kettő ugyanaz vagy különbözik?A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Tegyünk rendet a rendkívüli jogrend körül!

Gondolom, nem vagyok egyedül, aki pontosan szerette volna megérteni, hogy milyen rendkívüli jogi helyzetbe lép ismét az ország. A november 3-i esti híreket olvasva azonban akkor erre nem kaptunk egyértelmű választ – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mi az, hogy rendkívüli jogrend?

A rendkívüli jogrend ugyanaz lenne, mint a veszélyhelyzet?

Esetleg valami más, és más jogi szabályokat keressünk, ha pontosan szeretnénk tudni, hogy mi történik?

Mi a veszélyhelyzet?

A tavaszi veszélyhelyzet kihirdetése előtt, amikor még a veszélyhelyzet sokak számára látótávolságon kívül volt, írtam egy cikket a veszélyhelyzet jogi szabályozásáról. A cikkben foglaltak sajnos ismét aktuálisak.

Magyarország Alaptörvénye kimondja:

„A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

A katasztrófavédelemről szóló törvény részletesebben adja meg, hogy milyen események válthatnak ki veszélyhelyzetet. Ez lehet például:

  • természeti eredetű, mint az árvíz, belvíz, földrengés, szélsőséges időjárás, ha az emberek életét, anyagi javait, a lakosság alapvető ellátását veszélyezteti.
  • ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek,
  • tömeges megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély.

Mi a rendkívüli jogrend?

Az igazság az, hogy az Alaptörvény még csak nem is ismeri a „rendkívüli jogrend” kifejezést. Helyette különleges jogrend a megfelelő elnevezés. Hát igen, a jogban bizony van jelentősége az egyes szavaknak, így persze hiába is próbálkoznánk vele, hogy rendkívüli jogrendet keressünk a jogszabályban. Ugyanígy a veszélyhelyzet sem nevezhető vészhelyzetnek. Vészhelyzet, ha a vitorlás a balatoni viharban bajba kerül, de ettől még egy egész ország nem kerül veszélyhelyzetbe.

Persze értem én, hogy mit is akartak bejelenteni november 3-án este, de azért ilyen kritikus helyzetben mégis jobb lett volna a pontos kifejezés használata, elkerülve így bármilyen felmerülő kérdést. A pontosság kedvéért tehát térjünk át a különleges jogrend kifejezés használatára.

A különleges jogrend nem egy olyan különálló kategória vagy esetkör, mint a veszélyhelyzet. A különleges jogrend egy átfogó meghatározás, amibe beletartozik minden olyan különleges állapot, amikor a szokásos jogi eszközöktől, szabályozástól eltérnek. Nyilván, ezt csak megfelelő okkal lehet megtenni.

A különleges jogrendben találhatók a következők:

  • Rendkívüli állapot: Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén hirdet ki rendkívüli állapotot. A Kormány jogait ilyen esetben egy létrehozott Honvédelmi Tanács gyakorolja.
  • Szükségállapot: a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén lehet szükségállapotot kihirdetni. Az ilyenkor életbe lépő rendkívüli intézkedéseket a köztársasági elnök hozza meg.
  • Megelőző védelmi helyzet: Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre hirdetheti ki a megelőző védelmi helyzetet. A Kormány rendkívüli intézkedések bevezetésére jogosult.
  • Terrorveszélyhelyzet: Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén hirdeti ki. A Kormány rendkívüli intézkedések bevezetésére jogosult.
  • Váratlan támadás: Ekkor a Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására és védelmi célok érdekében a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetéséig intézkedik.
  • Veszélyhelyzet: erről már volt szó korábban.

Mi lépett életbe 2020. november 4-én?

2020. november 4.-én a Kormány 478/2020. (XI.3.) Korm. rendelete veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Hivatalosan tehát ismét veszélyhelyzet van Magyarország területén. Ez azt jelenti, hogy a Kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény is egy törvény, azonban annak elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A jogszabályok között létezik egy „erősorrend”, ami meghatározza, hogy melyik jogszabály az „erősebb”. Ez alapján egy rendelet, így a Kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel.

A kihirdetett veszélyhelyzet idején azonban más a szabály.

„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – mondja ki Magyarország Alaptörvénye.

A veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedéseket külön kormányrendeletek tartalmazzák. A jelenlegi veszélyhelyzetben megszületett első külön kormányrendelet a Kormány 479/2020. (XI.3.) Korm. rendelete a veszélyhelyzetet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről. A rendelet hivatalos szövege a magyarkozlony.hu oldalon érhető el.

Jó egészséget kívánok mindenkinek!

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-07-11 20:30:51
A júniusi négy új minősítéssel együtt már huszonöt magyar szálláshely került be a világszerte ismert Michelin Guide által ajánlott szálláshelyek közé - ismertette szerdán a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS