Mire szolgál a póthagyatéki eljárás?

2020. 01. 27., 18:15

Amikor valaki meghal, akkor a vagyona az örököseire száll. Ilyen esetben közjegyző előtti hagyatéki eljárásra kerül sor. Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás után kerülnek elő újabb hagyatéki vagyontárgyak, vagy olyan tények, amelyek magát az öröklést is befolyásolják. Mi a teendő ilyen esetben? Mire szolgál a póthagyatéki eljárás? Mikor kell megismételt hagyatéki eljárást tartani? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A hagyatéki eljárás

Az öröklési jog legalapvetőbb szabálya, hogy az örökhagyó halálával a hagyatéka az örökösre száll. Ez azt jelenti, hogy nincs átmeneti állapot. A hagyaték a törvény, illetve a végintézkedés alapján a halál időpontjában az örökösé lesz.

Felmerül a kérdés, hogy mi célt szolgál a hagyatéki eljárás, ha a halál tényénél fogva átszáll az örökhagyó vagyona?

A hagyatéki eljárás alapvető célja, hogy közhitelesen megállapításra kerüljön, hogy ki az örökös, melyek a hagyatékba tartozó vagyontárgyak, és a hagyaték az örökös részére átadásra kerüljön. Úgy mondhatjuk, hogy az öröklés már a hagyatéki eljárás előtt bekövetkezik, de a hagyatéknak a hagyatéki eljárásban való átadásával válik hivatalossá.

A hagyatéki eljárás menete

A hagyaték eljárás rendszerint az elhunyt utolsó bejelentett lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője előtt indul, amikor a jegyző tudomást szerez az örökhagyó haláláról. Ez történhet például halottvizsgálati bizonyítvány, holttá nyilvánító végzés vagy bejelentés alapján. A jegyző elkészíti a hagyatéki leltárt. Ebbe fel kell venni többek között az örökhagyó halálakor tulajdonában lévő belföldi ingatlanokat, belföldi cégekben való részesedését, gépjárművet és más olyan vagyontárgyakat, amelyekről hivatalos nyilvántartás van. Szintén bekerül a leltárba az örökhagyó nevén lévő bankszámla is. Az ingóságokat akkor kell lajstromozni, ha értékük a 300 000 forintot meghaladja.

A hagyatéki leltár elkészültét követően kerül sor az illetékes közjegyző előtt a hagyatéki tárgyalásra. A hagyatéki tárgyaláson az érintetteknek még lehetőségük van arra, hogy különböző nyilatkozatokat tegyenek, például az örökséget visszautasítsák vagy az örökösök egyezséget kössenek. A hagyatéki eljárásban a közjegyző megállapítja, hogy mely vagyontárgyak vannak a hagyatékban, milyen hagyatéki terheket jelentettek be, és megállapítja, hogy kik az örökösök. A hagyatéki eljárás azzal zárul, hogy a közjegyző a hagyatékot az örökösnek átadja.

Mi a póthagyatéki eljárás?

Előfordulhat, hogy az örökhagyónak volt olyan vagyontárgya, amely nem került bele a hagyatéki eljárásba. Ez könnyen megtörténhet, ha például a hagyatéki leltár felvételénél az érintettek elfelejtik bejelenteni a vagyontárgyat vagy esetleg nem is tudnak róla.

Ha egy hagyatékhoz tartozó vagyontárgy a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő, akkor az öröklésben érdekelt személy póthagyatéki eljárást kezdeményezhet. A póthagyatéki eljárást hivatalból is megindíthatja a jegyző, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról.

A póthagyatéki eljárás célja ugyanaz, mint az alap hagyatéki eljárásé. A különbség, hogy a póthagyatéki eljárás nyilvánvalóan csak az újonnan előkerült hagyatéki vagyontárgyra vonatkozik. A póthagyatéki eljárás ugyanolyan szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás. Tehát először leltárba veszik a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyat, majd sor kerül a póthagyatéki tárgyalásra.

Fontos tudni, hogy a póthagyatéki eljárásra a megelőző hagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és cselekmények főszabály szerint nincsenek hatással. Ez azt jelenti, hogy például az örökösök a póthagyatéki eljárásban lévő vagyontárgy örökléséről eltérően is megállapodhatnak, mint ahogy az alapeljárásban örököltek. Kivételt képez, hogy aki az alapeljárásban az örökséget visszautasította vagy a visszautasítás jogáról lemondott, ezeket a nyilatkozatait a póthagyatéki eljárásban sem vonhatja vissza vagy változtathatja meg.

A megismételt hagyatéki eljárás

Bizonyos esetekben sor kerülhet a már lezárt hagyatéki eljárás megismétlésére is. A hagyatéki eljárás megismétlése nem tévesztendő össze a póthagyatéki eljárással, mivel ezekre különböző okokból kerülhet sor.

A hagyatéki eljárás megismétlését az öröklésben érdekelt kérheti, ha olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el. A hagyatéki eljárás megismétlésének további feltétele, hogy a hivatkozott tény - elbírálás esetén - az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, és ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Példa lehet erre, ha a hagyatéki eljárás után kerül elő az örökhagyó által tett végrendelet, ami alapján az öröklés eltérően történt volna.

Ha a hagyatéki eljárás megismétlésének és a póthagyatéki eljárás lefolytatásának is egyszerre állnak fenn a feltételei, akkor megismételt hagyatéki eljárást kell tartani. Ilyenkor az utóbb előkerült vagyontárgyak miatti póthagyatéki igényekről is megismételt eljárásban kell dönteni.

A hagyatéki eljárás megismétlését az eljárás érdemi, jogerős befejezésétől számított 1 éven belül lehet kérni a közjegyzőnél. A határidő elmulasztása nem jelenti, hogy az érintett nem támaszthat igényt az általa hivatkozott új tény alapján. Viszont 1 év után igényét már csak bíróság előtt érvényesítheti.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS