Amikor valaki meghal, akkor a vagyona az örököseire száll. Ilyen esetben közjegyző előtti hagyatéki eljárásra kerül sor. Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás után kerülnek elő újabb hagyatéki vagyontárgyak, vagy olyan tények, amelyek magát az öröklést is befolyásolják. Mi a teendő ilyen esetben? Mire szolgál a póthagyatéki eljárás? Mikor kell megismételt hagyatéki eljárást tartani? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A hagyatéki eljárás
Az öröklési jog legalapvetőbb szabálya, hogy az örökhagyó halálával a hagyatéka az örökösre száll. Ez azt jelenti, hogy nincs átmeneti állapot. A hagyaték a törvény, illetve a végintézkedés alapján a halál időpontjában az örökösé lesz.
Felmerül a kérdés, hogy mi célt szolgál a hagyatéki eljárás, ha a halál tényénél fogva átszáll az örökhagyó vagyona?
A hagyatéki eljárás alapvető célja, hogy közhitelesen megállapításra kerüljön, hogy ki az örökös, melyek a hagyatékba tartozó vagyontárgyak, és a hagyaték az örökös részére átadásra kerüljön. Úgy mondhatjuk, hogy az öröklés már a hagyatéki eljárás előtt bekövetkezik, de a hagyatéknak a hagyatéki eljárásban való átadásával válik hivatalossá.
A hagyatéki eljárás menete
A hagyaték eljárás rendszerint az elhunyt utolsó bejelentett lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője előtt indul, amikor a jegyző tudomást szerez az örökhagyó haláláról. Ez történhet például halottvizsgálati bizonyítvány, holttá nyilvánító végzés vagy bejelentés alapján. A jegyző elkészíti a hagyatéki leltárt. Ebbe fel kell venni többek között az örökhagyó halálakor tulajdonában lévő belföldi ingatlanokat, belföldi cégekben való részesedését, gépjárművet és más olyan vagyontárgyakat, amelyekről hivatalos nyilvántartás van. Szintén bekerül a leltárba az örökhagyó nevén lévő bankszámla is. Az ingóságokat akkor kell lajstromozni, ha értékük a 300 000 forintot meghaladja.
A hagyatéki leltár elkészültét követően kerül sor az illetékes közjegyző előtt a hagyatéki tárgyalásra. A hagyatéki tárgyaláson az érintetteknek még lehetőségük van arra, hogy különböző nyilatkozatokat tegyenek, például az örökséget visszautasítsák vagy az örökösök egyezséget kössenek. A hagyatéki eljárásban a közjegyző megállapítja, hogy mely vagyontárgyak vannak a hagyatékban, milyen hagyatéki terheket jelentettek be, és megállapítja, hogy kik az örökösök. A hagyatéki eljárás azzal zárul, hogy a közjegyző a hagyatékot az örökösnek átadja.
Mi a póthagyatéki eljárás?
Előfordulhat, hogy az örökhagyónak volt olyan vagyontárgya, amely nem került bele a hagyatéki eljárásba. Ez könnyen megtörténhet, ha például a hagyatéki leltár felvételénél az érintettek elfelejtik bejelenteni a vagyontárgyat vagy esetleg nem is tudnak róla.
Ha egy hagyatékhoz tartozó vagyontárgy a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő, akkor az öröklésben érdekelt személy póthagyatéki eljárást kezdeményezhet. A póthagyatéki eljárást hivatalból is megindíthatja a jegyző, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról.
A póthagyatéki eljárás célja ugyanaz, mint az alap hagyatéki eljárásé. A különbség, hogy a póthagyatéki eljárás nyilvánvalóan csak az újonnan előkerült hagyatéki vagyontárgyra vonatkozik. A póthagyatéki eljárás ugyanolyan szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás. Tehát először leltárba veszik a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyat, majd sor kerül a póthagyatéki tárgyalásra.
Fontos tudni, hogy a póthagyatéki eljárásra a megelőző hagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és cselekmények főszabály szerint nincsenek hatással. Ez azt jelenti, hogy például az örökösök a póthagyatéki eljárásban lévő vagyontárgy örökléséről eltérően is megállapodhatnak, mint ahogy az alapeljárásban örököltek. Kivételt képez, hogy aki az alapeljárásban az örökséget visszautasította vagy a visszautasítás jogáról lemondott, ezeket a nyilatkozatait a póthagyatéki eljárásban sem vonhatja vissza vagy változtathatja meg.
A megismételt hagyatéki eljárás
Bizonyos esetekben sor kerülhet a már lezárt hagyatéki eljárás megismétlésére is. A hagyatéki eljárás megismétlése nem tévesztendő össze a póthagyatéki eljárással, mivel ezekre különböző okokból kerülhet sor.
A hagyatéki eljárás megismétlését az öröklésben érdekelt kérheti, ha olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el. A hagyatéki eljárás megismétlésének további feltétele, hogy a hivatkozott tény - elbírálás esetén - az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, és ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Példa lehet erre, ha a hagyatéki eljárás után kerül elő az örökhagyó által tett végrendelet, ami alapján az öröklés eltérően történt volna.
Ha a hagyatéki eljárás megismétlésének és a póthagyatéki eljárás lefolytatásának is egyszerre állnak fenn a feltételei, akkor megismételt hagyatéki eljárást kell tartani. Ilyenkor az utóbb előkerült vagyontárgyak miatti póthagyatéki igényekről is megismételt eljárásban kell dönteni.
A hagyatéki eljárás megismétlését az eljárás érdemi, jogerős befejezésétől számított 1 éven belül lehet kérni a közjegyzőnél. A határidő elmulasztása nem jelenti, hogy az érintett nem támaszthat igényt az általa hivatkozott új tény alapján. Viszont 1 év után igényét már csak bíróság előtt érvényesítheti.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Arról van szó, hogy a feleségem a fejébe vette, hogy nemcsak a saját, hanem az én bélflórám egyensúlyát is helyreállítja.
A zónaolvadék-csapdát szállító hajó a Duna romániai szakaszán halad Magyarország felé, az érkezését egy-két héten belül várjuk – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.