Mire szolgál a póthagyatéki eljárás?

2020. 01. 27., 18:15

Amikor valaki meghal, akkor a vagyona az örököseire száll. Ilyen esetben közjegyző előtti hagyatéki eljárásra kerül sor. Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás után kerülnek elő újabb hagyatéki vagyontárgyak, vagy olyan tények, amelyek magát az öröklést is befolyásolják. Mi a teendő ilyen esetben? Mire szolgál a póthagyatéki eljárás? Mikor kell megismételt hagyatéki eljárást tartani? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A hagyatéki eljárás

Az öröklési jog legalapvetőbb szabálya, hogy az örökhagyó halálával a hagyatéka az örökösre száll. Ez azt jelenti, hogy nincs átmeneti állapot. A hagyaték a törvény, illetve a végintézkedés alapján a halál időpontjában az örökösé lesz.

Felmerül a kérdés, hogy mi célt szolgál a hagyatéki eljárás, ha a halál tényénél fogva átszáll az örökhagyó vagyona?

A hagyatéki eljárás alapvető célja, hogy közhitelesen megállapításra kerüljön, hogy ki az örökös, melyek a hagyatékba tartozó vagyontárgyak, és a hagyaték az örökös részére átadásra kerüljön. Úgy mondhatjuk, hogy az öröklés már a hagyatéki eljárás előtt bekövetkezik, de a hagyatéknak a hagyatéki eljárásban való átadásával válik hivatalossá.

A hagyatéki eljárás menete

A hagyaték eljárás rendszerint az elhunyt utolsó bejelentett lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője előtt indul, amikor a jegyző tudomást szerez az örökhagyó haláláról. Ez történhet például halottvizsgálati bizonyítvány, holttá nyilvánító végzés vagy bejelentés alapján. A jegyző elkészíti a hagyatéki leltárt. Ebbe fel kell venni többek között az örökhagyó halálakor tulajdonában lévő belföldi ingatlanokat, belföldi cégekben való részesedését, gépjárművet és más olyan vagyontárgyakat, amelyekről hivatalos nyilvántartás van. Szintén bekerül a leltárba az örökhagyó nevén lévő bankszámla is. Az ingóságokat akkor kell lajstromozni, ha értékük a 300 000 forintot meghaladja.

A hagyatéki leltár elkészültét követően kerül sor az illetékes közjegyző előtt a hagyatéki tárgyalásra. A hagyatéki tárgyaláson az érintetteknek még lehetőségük van arra, hogy különböző nyilatkozatokat tegyenek, például az örökséget visszautasítsák vagy az örökösök egyezséget kössenek. A hagyatéki eljárásban a közjegyző megállapítja, hogy mely vagyontárgyak vannak a hagyatékban, milyen hagyatéki terheket jelentettek be, és megállapítja, hogy kik az örökösök. A hagyatéki eljárás azzal zárul, hogy a közjegyző a hagyatékot az örökösnek átadja.

Mi a póthagyatéki eljárás?

Előfordulhat, hogy az örökhagyónak volt olyan vagyontárgya, amely nem került bele a hagyatéki eljárásba. Ez könnyen megtörténhet, ha például a hagyatéki leltár felvételénél az érintettek elfelejtik bejelenteni a vagyontárgyat vagy esetleg nem is tudnak róla.

Ha egy hagyatékhoz tartozó vagyontárgy a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő, akkor az öröklésben érdekelt személy póthagyatéki eljárást kezdeményezhet. A póthagyatéki eljárást hivatalból is megindíthatja a jegyző, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról.

A póthagyatéki eljárás célja ugyanaz, mint az alap hagyatéki eljárásé. A különbség, hogy a póthagyatéki eljárás nyilvánvalóan csak az újonnan előkerült hagyatéki vagyontárgyra vonatkozik. A póthagyatéki eljárás ugyanolyan szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás. Tehát először leltárba veszik a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyat, majd sor kerül a póthagyatéki tárgyalásra.

Fontos tudni, hogy a póthagyatéki eljárásra a megelőző hagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és cselekmények főszabály szerint nincsenek hatással. Ez azt jelenti, hogy például az örökösök a póthagyatéki eljárásban lévő vagyontárgy örökléséről eltérően is megállapodhatnak, mint ahogy az alapeljárásban örököltek. Kivételt képez, hogy aki az alapeljárásban az örökséget visszautasította vagy a visszautasítás jogáról lemondott, ezeket a nyilatkozatait a póthagyatéki eljárásban sem vonhatja vissza vagy változtathatja meg.

A megismételt hagyatéki eljárás

Bizonyos esetekben sor kerülhet a már lezárt hagyatéki eljárás megismétlésére is. A hagyatéki eljárás megismétlése nem tévesztendő össze a póthagyatéki eljárással, mivel ezekre különböző okokból kerülhet sor.

A hagyatéki eljárás megismétlését az öröklésben érdekelt kérheti, ha olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el. A hagyatéki eljárás megismétlésének további feltétele, hogy a hivatkozott tény - elbírálás esetén - az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, és ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Példa lehet erre, ha a hagyatéki eljárás után kerül elő az örökhagyó által tett végrendelet, ami alapján az öröklés eltérően történt volna.

Ha a hagyatéki eljárás megismétlésének és a póthagyatéki eljárás lefolytatásának is egyszerre állnak fenn a feltételei, akkor megismételt hagyatéki eljárást kell tartani. Ilyenkor az utóbb előkerült vagyontárgyak miatti póthagyatéki igényekről is megismételt eljárásban kell dönteni.

A hagyatéki eljárás megismétlését az eljárás érdemi, jogerős befejezésétől számított 1 éven belül lehet kérni a közjegyzőnél. A határidő elmulasztása nem jelenti, hogy az érintett nem támaszthat igényt az általa hivatkozott új tény alapján. Viszont 1 év után igényét már csak bíróság előtt érvényesítheti.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-06-10 08:13:00
A 2013 óta futó kezdeményezés elsősorban bértámogatással ösztönzi a középiskolások, egyetemisták vakációs foglalkoztatását, ami érdemben segíti elő a fiatalok munkatapasztalat szerzését. Idén nyáron 3,5 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a jogosultak.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Megkerülhetetlen cukrászlegendák, a csoki iránti szerelemből született friss kisvállalkozások, ékszerdobozhoz hasonlító helyiségek és nagypolgári miliő.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS