Környezetvédelmi adóvá alakul a légitársaságok hozzájárulása

Környezetvédelmi adóvá alakul a légitársaságok hozzájárulása
2022. 11. 21., 14:47

2023-tól a károsanyag-kibocsátás függvénye lesz a légitársaságokat érintő adó mértéke, és a légitársaságoknak új adminisztrációs feladatot kell teljesíteni – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

A 2022. július 1-jével az extraprofit adók között bevezetett rendelkezés az utas végső úti céljának függvényében állapította meg a fizetendő adó mértékét.

A 452/2022. (XI. 9.) Kormányrendelet úgy módosítja a szabályozást 2023. január 1-jétől, hogy az utas végső úti célja mellett az adómértéket a légi járművek ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási értéke, valamint a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értéke fogja meghatározni.

Az új szabályozás alapján, ha az utas végső úti célja az Európai Unió területén, Albániában, Andorrában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Izlandon, Koszovóban, Liechtensteinben, Moldovában, Monacóban, Montenegróban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, San Marinóban, Svájcban, Szerbiában vagy Ukrajnában található, akkor az adó mértéke
– a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 2700 forint,
– a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,
– a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 5100 forint lesz.

Minden más ország esetében
– a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6800 forint,
– a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 9750 forint,
– a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 12700 forint lesz az adó mértéke.

A légitársaságoknak a tárgyhót követő hónap 5. napjáig elkülöníthető és beazonosítható módon kell adatot szolgáltatniuk a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járművük vonatkozásában az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értékéről. Amennyiben a légitársaság ezt elmulasztja, az adót az utas végső úti célja függvényében a legmagasabb adómértékkel kell meghatározni.

A légitársaságoknak érdemes lehet megvizsgálni, hogy a szükséges adatokat egyszerűen ki tudják-e nyerni rendszereikből, vagy lehetséges-e a folyamat automatizálása.

A földi kiszolgálást végzők számára fontos kérdés, hogy van-e lehetőségük ellenőrizni a légitársaságoktól kapott adatokat, illetve, tudják-e megfelelően rendezni a légitársaságokkal az adatok pontosságáért és teljeskörűségéért való felelősség témakörét.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS