Környezetvédelmi adóvá alakul a légitársaságok hozzájárulása

Környezetvédelmi adóvá alakul a légitársaságok hozzájárulása
2022. 11. 21., 14:47

2023-tól a károsanyag-kibocsátás függvénye lesz a légitársaságokat érintő adó mértéke, és a légitársaságoknak új adminisztrációs feladatot kell teljesíteni – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

A 2022. július 1-jével az extraprofit adók között bevezetett rendelkezés az utas végső úti céljának függvényében állapította meg a fizetendő adó mértékét.

A 452/2022. (XI. 9.) Kormányrendelet úgy módosítja a szabályozást 2023. január 1-jétől, hogy az utas végső úti célja mellett az adómértéket a légi járművek ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási értéke, valamint a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értéke fogja meghatározni.

Az új szabályozás alapján, ha az utas végső úti célja az Európai Unió területén, Albániában, Andorrában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Izlandon, Koszovóban, Liechtensteinben, Moldovában, Monacóban, Montenegróban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, San Marinóban, Svájcban, Szerbiában vagy Ukrajnában található, akkor az adó mértéke
– a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 2700 forint,
– a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,
– a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 5100 forint lesz.

Minden más ország esetében
– a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6800 forint,
– a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 9750 forint,
– a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 12700 forint lesz az adó mértéke.

A légitársaságoknak a tárgyhót követő hónap 5. napjáig elkülöníthető és beazonosítható módon kell adatot szolgáltatniuk a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járművük vonatkozásában az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értékéről. Amennyiben a légitársaság ezt elmulasztja, az adót az utas végső úti célja függvényében a legmagasabb adómértékkel kell meghatározni.

A légitársaságoknak érdemes lehet megvizsgálni, hogy a szükséges adatokat egyszerűen ki tudják-e nyerni rendszereikből, vagy lehetséges-e a folyamat automatizálása.

A földi kiszolgálást végzők számára fontos kérdés, hogy van-e lehetőségük ellenőrizni a légitársaságoktól kapott adatokat, illetve, tudják-e megfelelően rendezni a légitársaságokkal az adatok pontosságáért és teljeskörűségéért való felelősség témakörét.

PwC Magyarország

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-05 09:10:00
2023. IV. negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes IV. negyedévi, illetve a 2023 egészére vonatkozó adatokat is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS