Ki járhat el a polgári perben képviselőként?

2022. 02. 01., 09:18

Peres ügyekben gyakran előfordul, hogy a fél nem tud vagy nem kíván saját maga személyesen eljárni a perben, ezért képviselőt vesz igénye. Vannak olyan esetek is, amikor a perben a jogi képviselet kötelező. Ezért érdemes tisztában lenni a perbeli képviselet lehetőségeivel. Ki járhat el helyettünk képviselőként a perben? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd fogllta össze.

Személyes és meghatalmazott útján való eljárás

A polgári perben a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkező személy rendszerint személyesen járhat el vagy meghatalmazott útján képviseltetheti magát. A polgári jog szabályai szerint cselekvőképes minden 18. életévét betöltött személy, kivéve, ha a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezte vagy a Polgári Törvénykönyv alapján cselekvőképtelennek minősül.

Kivételesen a korlátozottan cselekvőképes nagykorú is eljárhat személyesen a perben vagy adhat másnak meghatalmazást a perbeli képviseletére. Ezt olyan perben teheti meg, amikor a per tárgya vagy a perben elvégezendő cselekményre tekintettel a törvény őt mégis cselekvőképesnek tekinti. Például a korlátozottan cselekvőképes nagykorú és a korlátozottan cselekvőképes (14. életévét betöltött) kiskorú személyesen is eljárhat a személyiségi jogaival kapcsolatos perben, illetve ilyen ügyben saját maga adhat meghatalmazást másnak. Szintén személyesen járhat el például a cselekvőképességében korlátozott nagykorú a gondokság alá helyezés megszüntetésére irányuló perben.

A korlátozottan cselekvőképes személy, akkor is jogosult saját maga vagy meghatalmazottja útján eljárni a perben, ha a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint szabadon rendelkezhet. Például ilyen eset a 14. életévét betöltött kiskorú munkával szerzett jövedelmével és az ennek erejéig vállalt kötelezettségeivel kapcsolatos per.

Ha a peres fél a polgári jog szerint nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel és nem érvényesek rá a fenti kivételek sem, akkor helyette a törvényes képviselője jár el a perben. Például kiskorú gyermek esetén a szülője vagy a gyámja, nagykorú esetén a gondnoka.

Szintén a törvényes képviselő jár el a peres fél nevében, ha a fél nem ember. Például a cég nevében a vezető tisztségviselő jár el. Ezekben az esetekben a törvényes képviselő jogosult arra, hogy a fél nevében a képviseletére más személynek meghatalmazást adjon. 

Ki lehet a perben meghatalmazott?

Akár a teljesen cselekvőképes peres fél, akár az a peres fél, akinek nevében törvényes képviselője jár el, adhat meghatalmazást harmadik személynek. Meghatalmazhat mást arra, hogy a perben helyette eljárjon, nyilatkozatokat tegyen és más perbeli cselekményeket elvégezzen. Kivételt képeznek azok a perbeli cselekmények, amelyeket a fél köteles személyesen megtenni. Például, ha a bíróság személyesen kívánja meghallgatni a felet, akkor a meghallgatás során a meghatalmazottja nem járhat el helyette. Ilyenkor a meghatalmazott nem válaszolhat a fél helyett a bíróság kérdéseire.

A perbeli képviselet korlátai

Polgári perben meghatalmazottként a peres felet nem képviselheti bárki. A Polgári Perrendtartás meghatározza, hogy ki járhat el meghatalmazottként. A perbeli képviselet keretében meghatalmazott lehet: 

– az ügyvéd és az ügyvédi iroda,

– a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben járhat el meghatalmazottként, például a munkáltatója peres ügyeiben,

– a fél hozzátartozója (pl. gyermeke, szülője, testvére)

– a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője (például, ha két alperes van, az egyik alperes eljárhat a másik alperes meghatalmazottjaként),

– a gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja a munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,

– a közigazgatási szerv, illetve egyéb költségvetési szerv alkalmazottja a közigazgatási, illetve költségvetési szerv tevékenységével kapcsolatos pereiben,

– az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben,

– az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per – tárgya alapján – abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult,

– meghatalmazott lehet a perben, akit erre egyéb jogszabály feljogosít (pl. szabadalmi ügyvivő, bizonyos esetekben a civil szervezet).

Nem lehet meghatalmazott a perben:

– aki a 18. életévét nem töltötte be,

– akit a bíróság jogerősen a közügyektől eltiltott,

– akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett, olyan perekben, illetve olyan perbeli cselekmények tekintetében, amelyre kiterjed a gondnokság alá helyezés.

A kötelező jogi perbeli képviselet

A törvény bizonyos perek esetén szűkíti a meghatalmazottak körét. Ennek az a célja, hogy a peres fél számára professzionális képviselet legyen biztosítva. A törvény szerint jogi képviselő nélkül eljárni csak olyan perekben lehet, amelyek első fokon a járásbíróság (Budapesten a kerületi bíróság) hatáskörébe tartoznak. Ilyen perek például főszabály szerint azon vagyonjogi perek, ahol a per tárgyának értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. Például egy 29 millió forint összegű kölcsön tartozás megfizetésére irányuló per ebben a körben van.

Ha az elsőfokú eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, akkor nincs kötelező jogi képviselet fellebbezés esetén a másodfokú eljárásban, valamint a perújítási eljárásban sem. Ha pedig ilyen ügyben felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő a Kúriához, akkor csak a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára kötelező a jogi képviselet. Az ellenfél jogi képviselő nélkül is előterjesztheti felülvizsgálati ellenkérelmét.

Ha kötelező a jogi perbeli képviselet, akkor jogi képviselőként eljárhat:

– az ügyvéd és az ügyvédi iroda,

– a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,

– ha a peres fél a bíróság (törvényszék, ítélőtábla, Kúria), akkor a bíróság képviseletére jogosult bíró és bírósági titkár,

– a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyész,

– törvényben meghatározott egyéb személyek (pl. szabadalmi ügyvivő).

Ha a peres fél jogi szakvizsgával rendelkezik, akkor a saját ügyében eljárhat olyan perekben is, ahol a jogi képviselet kötelező.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS