Érvénytelen szerződés: megtámadhatjuk?

2018. 11. 16., 09:31

Becsaptak? Átvertek? Legszívesebben odacsapnál egy nagyot… az asztalra? Mit tehetsz meg jogszerűen? Mikor és ki támadhat meg egy szerződést? Mire hivatkozhatunk megtámadáskor? Mi történik, ha egy szerződést sikeresen megtámadunk? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol az Érthető Jog friss bejegyzésében.

Érvénytelen szerződések

Az első részben azt néztük meg, hogy mit is jelent az érvénytelenség és milyen formái vannak. Ha még nem olvastad, itt megteheted – kezdi friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó.

Egy kis emlékeztető: érvénytelen szerződésről akkor beszélhetünk, ha a szerződés törvényben meghatározott valamilyen oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére.

Az érvénytelenség formái:

  • a semmisség és
  • a megtámadhatóság.

Megtámadhatóság

„Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.”

Vagyis a szerződést nem támadhatja meg bárki, akinek valami nem tetszik. Csak az tud egy szerződést megtámadni:

  • akinek az valamilyen módon sérelmet okozott, vagy
  • akinek ez jogi érdekében áll, vagyis valamilyen törvényes alapja van.

Mit is jelent mindez?

Egy ingatlan adásvételi szerződés példáján könnyen megérthetjük. Ha egy ingatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Ezt törvény írja elő. Vagyis, ha az egyik tulajdonos el akarja adni a saját tulajdonrészét, akkor a másik tulajdonosnak elővásárlási jog van. Az elővásárlási jogról olvasd el korábbi cikkünket, ha többet szeretnél tudni.

Tehát a tulajdonostársnak törvényes elővásárlási joga volt, ám ezt figyelmen kívül hagyták. Nem értesítették őt az eladásról. Mit tehet ilyen esetben?

Megtámadhatja az adásvételi szerződést, mert ahhoz törvényes jogi érdeke fűződik. Ha ugyanis jogszerűen jártak volna el az adásvétel során és értestik őt, mint elővásárlásra jogosultat, akkor most ő lehetne az ingatlan új tulajdonosa. Neki tehát van jogi érdeke a megtámadáshoz.

Vegyük a szomszédot, akinek nem volt elővásárlási joga. Bár jó, ha az ember maga választhatja meg a szomszédját – ez igen ideális helyzet lenne, de a gyakorlatban nem igazán kivitelezhető – erre nincs jogszabályi előírás. Így a szomszéd már nem tudja megtámadni a szerződést csak azért, mert nem szimpatikus számára az új tulajdonos és jobban szerette volna, ha az elővásárlási joggal rendelkező tulajdonostársé lesz az ingatlan.

Miért támadható egy szerződés?

Bármilyen ok miatt nem lehet megtámadni egy szerződést. Legalábbis nem eredményesen. A Polgári Törvénykönyv tételesen felsorolja, hogy milyen okok vezethetnek el oda, hogy egy szerződést megtámadva az érvénytelenné váljon.

Megtámadáshoz vezető okok lehetnek:

  • tévedés
  • megtévesztés
  • jogellenes fenyegetés
  • feltűnő értékaránytalanság
  • tisztességtelen általános szerződési feltételek

Megtámadhatóság = érvénytelenség?

Megtámadhatóság esetén a szerződés érvénytelensége feltételes. Csak akkor lesz érvénytelen a szerződés, ha a megtámadásra jogosult az előírt határidőn belül eredményesen gyakorolja megtámadási jogát.

Vagyis önmagától egy megtámadható szerződés még nem lesz érvénytelen. Akkor válik érvénytelenné, ha a megtámadást a másik fél elfogadja, vagy azt a bíróság kimondja.

Sikeres megtámadás esetén a szerződés a megkötés időpontjától érvénytelenné válik.

Meddig támadható meg egy szerződés?

A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy

„A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható.”

Vagyis nem mondhatjuk akármikor, hogy megtámadjuk a szerződést. A főszabály szerint a szerződés megkötését követően mindössze 1 évünk van erre.

A megtámadást közölhetjük a másik féllel, vagy pert indíthatunk.

A semmisség és a megtámadhatóság között lényeges különbségek vannak! Szeretnéd tudni, hogy mik ezek?

A témát folytatjuk. A következő részben a semmisséget járjuk körbe.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS