Érvénytelen szerződés: megtámadhatjuk?

2018. 11. 16., 09:31

Becsaptak? Átvertek? Legszívesebben odacsapnál egy nagyot… az asztalra? Mit tehetsz meg jogszerűen? Mikor és ki támadhat meg egy szerződést? Mire hivatkozhatunk megtámadáskor? Mi történik, ha egy szerződést sikeresen megtámadunk? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol az Érthető Jog friss bejegyzésében.

Érvénytelen szerződések

Az első részben azt néztük meg, hogy mit is jelent az érvénytelenség és milyen formái vannak. Ha még nem olvastad, itt megteheted – kezdi friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó.

Egy kis emlékeztető: érvénytelen szerződésről akkor beszélhetünk, ha a szerződés törvényben meghatározott valamilyen oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére.

Az érvénytelenség formái:

  • a semmisség és
  • a megtámadhatóság.

Megtámadhatóság

„Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.”

Vagyis a szerződést nem támadhatja meg bárki, akinek valami nem tetszik. Csak az tud egy szerződést megtámadni:

  • akinek az valamilyen módon sérelmet okozott, vagy
  • akinek ez jogi érdekében áll, vagyis valamilyen törvényes alapja van.

Mit is jelent mindez?

Egy ingatlan adásvételi szerződés példáján könnyen megérthetjük. Ha egy ingatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Ezt törvény írja elő. Vagyis, ha az egyik tulajdonos el akarja adni a saját tulajdonrészét, akkor a másik tulajdonosnak elővásárlási jog van. Az elővásárlási jogról olvasd el korábbi cikkünket, ha többet szeretnél tudni.

Tehát a tulajdonostársnak törvényes elővásárlási joga volt, ám ezt figyelmen kívül hagyták. Nem értesítették őt az eladásról. Mit tehet ilyen esetben?

Megtámadhatja az adásvételi szerződést, mert ahhoz törvényes jogi érdeke fűződik. Ha ugyanis jogszerűen jártak volna el az adásvétel során és értestik őt, mint elővásárlásra jogosultat, akkor most ő lehetne az ingatlan új tulajdonosa. Neki tehát van jogi érdeke a megtámadáshoz.

Vegyük a szomszédot, akinek nem volt elővásárlási joga. Bár jó, ha az ember maga választhatja meg a szomszédját – ez igen ideális helyzet lenne, de a gyakorlatban nem igazán kivitelezhető – erre nincs jogszabályi előírás. Így a szomszéd már nem tudja megtámadni a szerződést csak azért, mert nem szimpatikus számára az új tulajdonos és jobban szerette volna, ha az elővásárlási joggal rendelkező tulajdonostársé lesz az ingatlan.

Miért támadható egy szerződés?

Bármilyen ok miatt nem lehet megtámadni egy szerződést. Legalábbis nem eredményesen. A Polgári Törvénykönyv tételesen felsorolja, hogy milyen okok vezethetnek el oda, hogy egy szerződést megtámadva az érvénytelenné váljon.

Megtámadáshoz vezető okok lehetnek:

  • tévedés
  • megtévesztés
  • jogellenes fenyegetés
  • feltűnő értékaránytalanság
  • tisztességtelen általános szerződési feltételek

Megtámadhatóság = érvénytelenség?

Megtámadhatóság esetén a szerződés érvénytelensége feltételes. Csak akkor lesz érvénytelen a szerződés, ha a megtámadásra jogosult az előírt határidőn belül eredményesen gyakorolja megtámadási jogát.

Vagyis önmagától egy megtámadható szerződés még nem lesz érvénytelen. Akkor válik érvénytelenné, ha a megtámadást a másik fél elfogadja, vagy azt a bíróság kimondja.

Sikeres megtámadás esetén a szerződés a megkötés időpontjától érvénytelenné válik.

Meddig támadható meg egy szerződés?

A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy

„A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható.”

Vagyis nem mondhatjuk akármikor, hogy megtámadjuk a szerződést. A főszabály szerint a szerződés megkötését követően mindössze 1 évünk van erre.

A megtámadást közölhetjük a másik féllel, vagy pert indíthatunk.

A semmisség és a megtámadhatóság között lényeges különbségek vannak! Szeretnéd tudni, hogy mik ezek?

A témát folytatjuk. A következő részben a semmisséget járjuk körbe.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.