Irsai Olivér borokat vizsgált legújabb Szupermenta tesztjén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a 25 minta mindenben megfelelt a hatósági és a laboratóriumi ellenőrzésen is – közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.
A 2019-es évjáratú borok – amelyek közül 24-et száraz kategóriába soroltak előállítóik, míg egynek a címkéjén nem tüntették fel az édességi fokozatot – laboratóriumi elemzésénél több mint 50 paramétert vizsgáltak a szakemberek, többek között a termékek alkoholtartalmát, kén-dioxid, valamint illósav és összes savtartalmát is megmérték.
A tesztelt borok alkoholtartalma címkéjük szerint 10,3 és 13,2 százalék között mozgott, a feltüntetett értékeket a laboratóriumi eredmények is megerősítették.
Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált borok beltartalmi és élelmiszerbiztonsági jellemzői megfeleltek az előírásoknak - olvasható a Nébih közleményében.
Az ellenőrzés arra is rámutatott, hogy a vizsgált 25 Irsai Olivér mindegyike rendelkezett érvényes forgalomba hozatali engedéllyel. Ezen felül a hivatal szakemberei az engedélyezési eljárás során leadott termékminták analitikai értékeit is összehasonlították a polcokról levett borok vizsgálati eredményeivel és megállapították, hogy sem minőségben, sem a beltartalmi értékekben nem találtak eltérést a minták között.
Közölték, a jelölésvizsgálat sem tárt fel hiányosságokat, a vizsgált borászati termékek eleget tettek a jogszabályi előírásoknak.
A Szupermenta termékteszt kedveltségi vizsgálatán ezúttal is szakértő és laikus kóstolók pontozták a termékeket, a Frittmann Irsai Olivér száraz fehérbor végzett az első helyen, a dobogó második fokára a Font Irsai Olivér állhatott fel, a harmadik helyet pedig a Dubicz Irsai Olivér száraz fehérbor érdemelte ki. (MTI)
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.