Karácsonykor és karácsony után is sok üzletben találkozhatunk akciós vagy értékcsökkent termékekkel. Élhetünk jótállási vagy szavatossági igénnyel, ha az akciós termék meghibásodik? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Ha a fogyasztó olyan terméket vásárolt, amely – utólag hibásnak bizonyul, a fogyasztót többféle jogosultság is megilleti.
– A fogyasztót a termékre vonatkozóan jótállás illeti meg, amennyiben a termékre a jótállás jogszabály szerint kötelező vagy ha a kereskedő önként vállalja. A kötelező jótállás (sokan kötelező garanciaként ismerik) a termék fajtájának és eladási árának függvénye. Kormányrendelet határozza meg azokat az új tartós fogyasztási cikkeket, amelyek kötelező jótállás alá esnek. Termékek széles körére terjed ki a kötelező jótállás. Ide tartoznak a háztartási készüléktől az elektromos konyhai kisgépeken, számítógépen, laptopokon át a játékok, ékszerek, amennyiben az eladási ár eléri a 10 000 forintot. A jótállás a termék tulajdonosát akkor is megilleti, ha a terméket nem ő vásárolta, hanem ajándékba kapta. Ebben az esetben a megajándékozott is érvényesítheti a jótállási igényt, amennyiben rendelkezik a termék jótállási jegyével. Ha a jótállási jegyet nem kapta meg az ajándék mellé, akkor sincs minden veszve, ekkor a vásárlást igazoló bizonylatra van szükség.
– A fogyasztót termékszavatosság is megilleti, amennyiben a vállalkozástól vásárolt ingóság terméknek minősül. Ha a termék nem felel meg a gyártó által történt forgalomba hozatalkor irányadó minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal, akkor a fogyasztó termékszavatossággal élhet. A termékszavatossági igényt a fogyasztó nem a terméket eladó kereskedővel szemben, hanem közvetlenül a termék gyártójával szemben érvényesítheti. A termékszavatosság alapján a fogyasztó elsősorban a termék kijavítását kérheti. Kicserélést akkor kérhet, ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges. Ha a terméket a fogyasztó másra átruházza (pl. elajándékozza), akkor a termékszavatosság az új tulajdonost is megilleti a gyártóval szemben.
– Amennyiben a fogyasztót nem illeti jótállás vagy termékszavatosság, akkor kellékszavatossági jogokkal is élhet a termék hibája miatt. Természetesen e jogai jótállás, illetve termékszavatosság helyett is érvényesíthetők.
Sokszor előfordul, hogy egy termék akciósan, leértékelten kerül a boltok polcaira. Fontos, hogy önmagában az akciós ár, leértékelés nem jelenti, hogy az áru bármilyen hibában szenved. Az akciós értékesítésnek számos üzletpolitikai indoka lehet. Így ebből a fogyasztó nem következtethet arra, hogy a terméknek hibája van.
Az akció, árleszállítás keretében megvásárolt termékekre a fogyasztót ugyanúgy megilletheti a jótállás, a termékszavatosság, valamint a kellékszavatosság, mint a „rendes” áru termékek esetén. Ezekhez természetesen szükséges a törvényi feltételek fennállása is.
A terméket értékesítő vállalkozás leértékelt termék eladása esetén is csak akkor mentesül a jótállás/szavatosság alól, ha a fogyasztó a hibát a vásárlást megelőzően ismerte. Ha a kereskedő a hibáról a fogyasztót előzetesen egyértelműen tájékoztatta, akkor ezért a hibáért nem tartozik felelősséggel. Ilyen eset, ha például a hiba jól láthatóan feltüntetésre került a termékről szóló kiíráson. Természetesen, ha a terméknek olyan hibája merül fel, amelyről a fogyasztó előzetesen nem tudott, akkor e hibáért továbbra is élhet jótállási vagy szavatossági jogaival.
Hasonló a helyzet az értékcsökkent termékként értékesített áruk esetén. Bár önmagában az áru értékcsökkent termékként való feltüntetése utalhat arra, hogy a terméknek valamilyen hibája lehet, de ez nem jelenti minden esetben, hogy a fogyasztó számára a hiba egyértelműen megállapítható a vásárlás előtt. Előfordulhat, hogy a hiba könnyen megállapítható. Például szemrevételezéssel jól látható az esztétikai sérülés (pl. sérült a termék festése). Ez esetben a hibáról nem szükséges külön tájékoztatást adni a fogyasztónak. Biztonság kedvéért azonban ekkor sem árt. Ha az értékcsökkentést okozó hiba nem egyértelmű, akkor erről külön, világosan tájékoztatni kell a fogyasztót a vásárlás előtt. Ellenkező esetben a fogyasztó az értékcsökkentést jelentő hiba esetén is élhet jótállással/szavatosággal.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.