A webáruházak gyakran különböző módszereket alkalmaznak arra, hogy a növeljék a pozitív értékeléseik számát, illetve csökkentsék a negatív értékeléseket vagy azok észrevehetőségét – hívja fel a figyelmet Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze az „Egyszerűen, jogszerűen” sorozat újabb részében.
A november az árkedvezmények időszaka, elindulnak a „Black Friday” akciók, így felpörög a webáruházak forgalma is. A jelentős leértékelések csábítása miatt ilyenkor kevésbé vagyunk megfontoltak, kevesebb időt szánunk arra, hogy kellő figyelemmel, biztonságos helyről vásároljunk. Mivel gyorsan döntünk, ezért szívesebben rendelünk olyan helyről, amelyről már olvastunk pozitív vásárlói tapasztalatokat, vagy dicsérő véleményeket. Lényeges, hogy fogyasztói értékeléseket közzétevő webáruházak mindent megtegyenek annak biztosítása érdekében, hogy azok valós fogyasztóknak az adott termékkel kapcsolatos tényleges tapasztalatait tükrözzék. Számos esetben azonban ezzel kapcsolatos hiányosságok, sőt akár tisztességtelen visszaélések is tapasztalhatók – emlékeztet dr. Jagusztin Tamás.
A webáruházak gyakran különböző módszereket alkalmaznak arra, hogy a növeljék a pozitív értékeléseik számát, illetve csökkentsék a negatív értékeléseket vagy azok észrevehetőségét.
Előfordul még az is, hogy az üzlet fellendítése érdekében hamis pozitív értékeléseket tesznek közzé, vagy konkrét előnyöket nyújtanak cserébe az ötcsillagos értékelésért. Ezek természetesen befolyásolják a termék értékelési pontszámát, és azt a képzetet keltik a fogyasztóban, hogy megbízható kereskedőtől biztonságosan vásárol.
Tekintettel arra, hogy az online kereskedelem rohamos térhódításával és a megtévesztő technikák fejlődésével ez a probléma egyre nagyobb mértékű – különösen a jelentős árkedvezmények idején – érdemes a fogyasztók mellett a webáruházakat üzemeltetőinek is tudniuk, hogy milyen jogi elvárásoknak kell (kellene) megfelelni a fogyasztói értékelések közzététele során.
A jogszabályok szerint tilos a fogyasztók megtévesztése a termék értékesítése, vagy eladásának ösztönzése érdekében. Ezért ha a webáruház megjeleníti a honlapján a vásárlók által írt értékeléseket, akkor azt is le kell írnia egy tájékoztató szöveg formájában, hogy biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések csak és kizárólag olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták illetve megvásárolták.
Amennyiben tehát a webáruház ellenőrzi, hogy csak valódi vásárlók véleménye van a honlapján, akkor tájékoztatást kell adnia arról is, hogy miként ellenőrzi ezeket. Legegyszerűbben a webáruház úgy tud eleget tenni ellenőrzési kötelezettségének, ha például regisztrációt kér a vásárláskor, vagy regisztráció nélküli vásárlás esetén ellenőrzi a megrendelés azonosító számát. Természetesen más alkalmas technikai eszközök használata is lehetséges annak ellenőrzésére, hogy az értékelő valóban fogyasztó-e (például az IP-cím ellenőrzése, e-mailben történő ellenőrzés).
A vásárlói értékelések tisztességes átláthatósága érdekében be kell mutatnia a leendő vásárlói felé azt is, hogy valamennyi értékelést közzéteszi-e, vagy csak a pozitívokat, hogyan számítja ki az értékelési pontszámokat, és hogy azokat befolyásolják-e szponzorált értékelések. Ezeknek a tájékoztatásoknak egyértelműnek és érthetőnek kell lennie, úgy hogy a fogyasztók azokat egyszerűen megtalálhassák az értékelésekkel együtt. A tájékoztatás elmulasztásánál súlyosabb eset, ha a fogyasztókat szándékosan megtévesztik, vagyis arról tájékoztatják a webáruházat felkeresőket, hogy tényleges korábbi vásárlók véleményét teszik közzé, miközben ezt nem ellenőrizték, vagy az értékeléseket befolyásolták.
A visszaélés legsúlyosabb fajtája, ha tudottan és kifejezett valótlan fogyasztói értékeléseket tesznek közzé, például az internetről letöltött arcképekkel a terméket dicsérő véleményeket jelentetnek meg. De ilyen az is, ha más céget bíznak meg azzal, hogy pozitív visszajelzéseket írjon az adott termékekhez.
Az olyan online platformok, amelyeken véleményt lehet írni egyes termékekről, majd azokat a webáruház megjeleníti a honlapján, többségében nem alkalmasak a hitelesítésre, mivel ezeken a tényleges vásárlást jellemzően nem ellenőrzik.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.