A hazai gyártású építőanyagok piacának bővítése érdekében védjeggyel látja el a legjobb minőségű magyar építőanyagokat az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amely már be is nyújtotta a védjegybejelentéseket.
A szakszövetség a hazai építőanyag-gyártó tagozat kezdeményezésére, az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával dolgozta ki a tanúsítási rendszert, a „Prémium magyar építőanyag” és a „Prémium regionális építőanyag” tanúsító védjegyeket.
Az ÉVOSZ számára egyaránt fontos a hazai és regionális gyártású építőipari termékek fejlesztésének előtérbe helyezése, valamint a fogyasztók rászoktatása a hazai gyártású minőségi termékekre. Ez szolgálja a környezettudatosságot, az építőipar ökológiai lábnyomának és import kitettségének csökkentését, az építési helyszínhez közelebb gyártott, illetve az alacsonyabb környezetterhelésű építési termékek használatát – olvasható az ÉVOSZ közleményében, amely szerint a védjegyek szakmai súlyát az adja, hogy a tanúsítási rendszert maga az építőiparban tevékenykedő vállalkozók közössége hozza létre, és használatának szakmai felügyeletét is az ÉVOSZ látja el.
A védjeggyel az ÉVOSZ többek között szeretné elérni, hogy ismerjék el a jogszabályban előírt kritériumokon felül önként vállalt minőségi többletfeltételeket, az építési termékekre olyan követelményrendszert állapítsanak meg, amely megfelel a korszerű, minőségi, tartóssági, környezet- és fogyasztóvédelmi elvárásoknak. Arra törekednek, hogy „a védjegy szolgáljon a fogyasztói bizalom letéteményeseként és referenciaként, nyújtson egyértelmű segítséget a fogyasztóknak a minőségtudatos választásban”. (MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.