Projektfinanszírozási hitelek: kissé csökkent az állomány 2024 harmadik negyedévében

2024. 12. 30., 11:15

2024 harmadik negyedévében a projektfinanszírozási hitelek teljes állománya az előző negyedévhez viszonyítva 1,6 százalékkal mérséklődött. A csökkenés a devizában nyújtott projektfinanszírozási hitelek állománycsökkenésének tudható be, míg a forintban fennálló projektfinanszírozási hitelek állománya lényegében nem változott – tájékoztatott az MNB.

2024 harmadik negyedévében a belföldieknek nyújtott ingatlanfejlesztési hitelek állománya (amely a teljes projekthitel állomány 27,5 százalékát teszi ki), 1,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a devizahitelek állománya 2,8 százalékkal haladta meg a második negyedévit. A belföldi vállalatoknak nyújtott ingatlanvásárlási hitelek állománya (a teljes projekthitel-állomány 25,6 százaléka) kis mértékben csökkent.

Az energiaszektor fejlesztésére belföldieknek nyújtott projektfinanszírozási hitelek állománya (a teljes projekthitel-állományból 14,6 százaléka) a forinthitelek tekintetében 1 százalékkal, a devizahitelek tekintetében 12,1 százalékkal, összességében pedig 3,4 százalékkal nőtt. A külföldi illetőségű ügyfeleknek nyújtott projekthitelek aránya a teljes állományon belül 8,5 százalékot tesz ki.

A késedelmes (30 napon túli késedelemben lévő) projektfinanszírozási ügyletek állománya, amely a teljes vállalati projektfinanszírozási hitelek állományának mindössze 1,7 százalékát teszi ki, 6 százalékkal növekedett. Az ingatlanfejlesztési és -vásárlási hitelekből a cash-flowt nem termelő konstrukciók állománya összességében 2,1 százalékkal, ezen belül a befejezetlen, építés alatt álló ingatlanok finanszírozására nyújtott hitelek állománya 3,2 százalékkal csökkent.

A speciális törlesztési konstrukciójú hitelek állománya 1,7 százalékkal emelkedett, melyen belül a balloon és bullet törlesztésű hitelek állományváltozásában 1,9 százalékos növekedés látszik. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-03-03 17:10:00
A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói visszajelzésekre reagálva módosította a 2025. márciusban elindított „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” fantázianevű (GINOP Plusz-1.2.4-25) program pályázati felhívását.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS