2026 végéig 5 százalékos marad az újépítésű lakások áfája

2024. 12. 27., 16:15

A legfontosabb tudnivalókat a NAV szakértői foglalták össze.

2025. január 1-jétől további 2 évig 5 százalékos, kedvezményes adómérték vonatkozik a beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlannak minősülő
– rozsdaövezeti akcióterületeken kívüli többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakások értékesítésére, amelyeknek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert;
– egylakásos lakóingatlanok értékesítésére, amelyeknek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.

Az 5 százalékos, kedvezményes adómérték 2026. december 31-éig alkalmazandó, vagyis azt 2027. január 1-jével kivezetik. A kivezetés átmeneti szabályai szerint az 5 százalékos áfa a 2026. december 31. után, de 2030. december 31-ig átvett, jóváírt előlegekre, és az ebben az időszakban teljesített értékesítésekre is alkalmazandó, ha
– építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2026. december 31-ig véglegessé vált, vagy
– az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény[6] szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. szeptember 30-ig bejelentették, vagy
– a magyar építészetről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentést 2026. december 31-ig tudomásul vették.

Az olyan áfaköteles lakóingatlan-értékesítésekre, amelyek
– teljesítési időpontja, illetve a fizetendő adó megállapításának az időpontja december 31. utánra esik és egyúttal
– az előzőekben ismertetett feltételek maradéktalanul nem teljesülnek
a 27 százalékos általános adómértéket kell alkalmazni.

A jogszabályban meghatározott rozsdaövezeti akcióterületeken található földrészleten létesített, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított új lakások értékesítésére vonatkozó áfaszabályok nem módosulnak, vagyis ezek az ügyletek jelenleg is, és 2027. január 1-jétől is változatlanul az 5 százalékos, kedvezményes adómérték alá tartoznak, feltéve, hogy az értékesítendő lakások
– beépítés alatt álló vagy beépített új lakóingatlanoknak minősülnek, és
– összes hasznos alapterületük nem haladja meg a 150 négyzetmétert, és
– az értékesítés, illetve az ahhoz fizetett előleg kézhezvétele, jóváírása olyan időpontra esik, amikor az érintett rozsdaövezeti akcióterületet kijelölő kormányrendelet már hatályba lépett.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS