Hajnali rajtaütéssel is ellenőrizhetik a gyógyszeripari cégeket

A Baker McKenzie régiós irodái részvételével Varsóban szervezett konferenciát az uniós versenyjog és a gyógyszeripari szabályozás legújabb fejleményeiről, amelyek közvetlenül érintik az ágazatban Kelet- és Közép-Európában működő vállalatokat.

Tavaly júniusban lépett hatályba a gyógyszerforgalmazásra is jelentős hatást gyakorló új uniós vertikális csoportmentességi rendelet, amely türelmi ideje idén május 31-én járt le. Ezzel kapcsolatban érdemes áttekinteni a kettős forgalmazásra, illetve a kettős szerepkörű ügynökökre vonatkozó céges gyakorlatot. Előbbi esetben a végtermékek gyártója a piacon forgalmazóként is megjelenik, utóbbi pedig az a helyzet, amikor különböző termékekre vonatkozóan, de ugyanazzal a partnerrel van egyszerre ügynöki és forgalmazási együttműködés is. Ilyen esetekben a forgalmazókkal folytatott információcserére a rendelet szigorúbb szabályokat ír elő.

Versenyhatóságok egyre szélesebb jogkörökkel

Más régiós országokhoz hasonlóan a hatóság Magyarországon is egyre szélesebb vizsgálati jogkörrel rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) így például jogsértés gyanúja nélkül is kezdeményezhet gyorsított ágazati vizsgálatot, amelynek keretében akár előzetes értesítés nélküli házkutatást is tarthat (ez az úgynevezett dawn raid, azaz „hajnali rajtaütés”). Ennek során a GVH vizsgálói beléphetnek a vállalat bármely helyiségébe, megnézhetnek, lemásolhatnak bármilyen dokumentumot, informatikai eszközt vagy adathordozót, az érintetteknek pedig kötelességük együttműködni a vizsgálókkal, és megadni nekik a kért információt.

„A házkutatás akadályozásáért egyre keményebb eljárási bírságokra lehet számítani – például abban az esetben, ha a hatóság által lefoglalt adatok titkosítottak: Magyarországon is van olyan precedens, amikor a hatóság több százmillió forintos bírságot szabott ki, mert a lefoglalt eszközökön lévő adatok titkosítását nem lehetett feloldani – mondta dr. Horányi Márton, a Baker McKenzie versenyjogi partnere. – A hatóság a házkutatás során akár véletlenül talált bizonyítékokat is felhasználhatja az eljárásban a jogsértés megállapítására. Sőt, a magánszemélyek által készített titkos felvételek is felhasználhatók, függetlenül attól, hogy azok jogszerűen készültek-e vagy sem – az egyetlen követelmény, hogy ne ez legyen az egyetlen bizonyíték.”

A versenyhatóság erőfölény gyanúja esetén vizsgálhatja az úgynevezett csökkentett nagykereskedői megállapodásokat (RWA) is – ezek azok a megállapodások, amelyek keretében a gyógyszergyártók csak néhány kiválasztott nagykereskedőt vesznek igénybe. Ilyen vizsgálatot lefolytattak már a magyar GVH és a környező országok versenyhatóságai is. A szomszédos országokban szintén kiemelt versenyhatósági figyelemben részesítik a közvetlen patikai, illetve kórház részére történő értékesítési modelleket (DTP/DTH).

Nehezebb piacra jutás és korlátozott kommunikáció

A magyarországi törvények és ítélkezési gyakorlat további korlátokat szab a gyógyszeripari kommunikációban, illetve az egészségügyi szakemberekkel való kapcsolattartás terén is. A promóció a gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat, amely az egészségügyi szakembereket célozza meg. Ugyanakkor kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek a promóció mellett azok a szakmai és tudományos tevékenységek is, amelyek célja a gyógyszerek felírásának, használatának és értékesítésének elősegítése – így sok esetben nehéz különbséget tenni a promóció és a tudományos tevékenység között.

Az általános szabály az, hogy csak regisztrált orvoslátogatók kommunikálhatnak az orvosokkal a cég gyógyszereivel kapcsolatban. Az orvosi osztályhoz tartozó úgynevezett Medical Scientific Liaison (MSL) munkakörökben dolgozók akkor kommunikálhatnak orvosokkal, ha az átadott információ és a terjesztés módja teljes mértékben elválasztható a gyógyszerek értékesítésének támogatásától, ami nagyon nehezen megvalósítható feltétel.

Magyarországon az innovatív gyógyszerek támogatotti körbe kerülése lassú: ennek átlagos időtartama a törvényben előírt 90+90 nap helyett két-három év. Legutóbb 2022 januárjában lett jelentős számú innovatív gyógyszer közfinanszírozott, azt megelőzően pedig két egymást követő évben sem került új innovatív készítmény a támogatottak közé.

Ez a Magyarországon gyógyszert forgalmazó cégeket nehéz helyzetbe hozhatja, hiszen az EU gyógyszerpiaci reform javaslata akkor tesz lehetővé a gyógyszercégnek további két év adatkizárólagossági időt (ami az innovatív gyógyszerek védelme érdekében késlelteti a generikus gyógyszergyártó piacra lépését), ha a törzskönyvezéstől számított két éven belül valamennyi tagállamban a betegellátáshoz szükséges mennyiségben fogalmazzák az adott gyógyszert. Erre azonban az esetek nagy részében éppen az innovatív gyógyszerek lassú támogatotti körbe kerülése miatt nem tud sor kerülni.