A GVH 190 millióra bírságolta a DIGI-t az ügyfelek megtévesztése miatt

2022. 08. 18., 12:27

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 190 milliós bírságot rótt ki a DIGI-re, miután a cég elhallgatta a fogyasztók elől a gigabites internet-szolgáltatásának egyes, sebesség szempontjából lényeges jellemzőit. A cég elismerte a jogsértést és együttműködött a versenyhatósággal, amellyel több mint kétszer ekkora mértékű bírságot sikerült elkerülnie.

A nemzeti versenyhatóság eljárása során azt vizsgálta, hogy a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. (DIGI) megfelelően tájékoztatta-e a fogyasztókat „DIGINet 1000” nagysebességű internet csomagjának népszerűsítésekor, amikor azt a benyomást keltette, hogy ügyfelei a szolgáltatás során minden további feltétel nélkül elérhetik a kínált sebességet (például: „Modern optikai technológia mostantól az ön otthonában is. 1000 mbit/s családi méretű internet egységesen mindenkinek.”)

A vizsgálat megállapításai alapján a cég elhallgatta a fogyasztók elől, hogy az ígért sebesség eléréséhez – vagy akár csak megközelítéséhez – a saját eszközeiknek is meg kell felelnie bizonyos technikai követelményeknek: például külön wifi routert kell beszerezniük, mert a DIGI által a szolgáltatással együtt biztosított eszköz erre nem alkalmas.

A cég hiányosan tájékoztató reklámjai így megtévesztették a fogyasztókat a szolgáltatás lényeges jellemzőiről, torzítva ügyleti döntésüket.

A GVH Versenytanácsa 190 millió forintos bírságot szabott ki a jogsértésért a DIGI-re. A döntés figyelembe vette, hogy a – tisztességtelen reklámgyakorlat óta tulajdonost váltó – cég új vezetése elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslat lehetőségéről és vállalati megfelelési programjának fejlesztését vállalta a további hasonló, jogellenes gyakorlatok elkerüléséhez.

A vállalkozás együttműködési lépései összesen 60 százalékos bírságcsökkentést eredményeztek.

(GVH Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS