A digitális évtized helyzetéről szóló első jelentés átfogó képet ad arról, hogy milyen eredmények születtek a digitális átállás megvalósítása terén, és mennyire sikerült elősegíteni, hogy az Unió digitális szempontból szuverénebbé, reziliensebbé és versenyképesebbé váljon.
A digitális évtized szakpolitikai program, amelyet az Európai Parlament és a Tanács fogadott el és 2023. január 9-én lépett hatályba – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.
A jelentés négy fő pillérre összpontosítva értékeli az EU teljesítményét Európa 2030-as célkitűzései és célértékei tekintetében: e négy pillér
– a digitális készségek, a digitális infrastruktúra,
– a vállalkozások digitalizációja, ezen belül
– a mesterséges intelligencia használata és
– a közszolgáltatások digitalizálása.
„A digitális évtized céljainak teljes körű eléréséhez még mindig sok a tennivaló. Itt az ideje, hogy minden intézkedést megtegyünk a szakadék áthidalása és annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ra megvalósuljon a teljes digitális átállás anélkül, hogy bárkit hátrahagynánk. Az első jelentések hasznos iránymutatásul szolgálnak ahhoz, hogy mit kell tenni” – mondta Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök.
„A digitális évtizedről szóló első jelentésünk üzenete egyértelmű: fel kell gyorsítanunk a 2030-ra szóló céljaink megvalósítására irányuló erőfeszítéseinket. Itt az ideje, hogy együttműködjünk annak érdekében, hogy Európa a digitális átállás élvonalába kerüljön. Ez a tagállamok rendelkezésére bocsátott ajánlásaink fő üzenete” – mondtaThierry Breton, a belső piacért felelős biztos.
A jelenlegi 2030-as célkitűzés értelmében a gigabites lefedettségnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, és minden lakott területen biztosítani kell az 5G teljesítményű hálózatokat.
Jelenleg a száloptikás hálózatok, amelyek kritikus fontosságúak a gigabites hálózati összekapcsoltság biztosítása szempontjából, a háztartásoknak csupán 56 százalékát érik el, míg 5G lefedettséggel a lakosság 81 százaléka – a vidéki területeken pedig mindössze 51 százaléka – rendelkezik. Az önálló 5G hálózatok kiépítése azonban lemaradásban van, és az 5G minősége még mindig elmarad a végfelhasználók elvárásaitól és az iparági igényektől. A vidéki háztartások 55 százalékában még mindig nem elérhető a fejlett hálózatok valamelyike, 9 százaléka pedig egyáltalán nem rendelkezik helyhez kötött hálózattal.
További, legalább 200 milliárd EUR összegű beruházásra van szükség ahhoz, hogy Unió-szerte biztosított legyen a gigabites lefedettség, valamint az 5G lefedettség valamennyi lakott területen. A tagállamoknak fel kell térképezniük konnektivitási hiányosságaikat, és meg kell vizsgálniuk, hogy a beruházásokat támogató uniós szabályozási keret előnyeit kiaknázva milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre a kereskedelmi szempontból nem életképes területeken – többek között a vidéki és távoli területeken – történő magánberuházások kiegészítésére.
A jelenlegi 2030-as cél az, hogy az élvonalbeli félvezetők globális gyártásának értékén belül az EU megkétszerezze részesedését, azaz globális piaci értékbeli részesedése a jelenlegi 10 százalékról 20 százalékra emelkedjen.
E cél elérésére jött létre a csipekről szóló európai jogszabály, amely 2023. szeptember 21-én lépett hatályba, és amelynek célja egy virágzó félvezető-ökoszisztéma és reziliens ellátási láncok kialakítása. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a hazai csiptervezési és -gyártási kapacitások további ösztönzésére, valamint a fejlett technológiákkal kapcsolatos helyi készségek ágazatokon átívelő fejlesztésére irányuló nemzeti szakpolitikákat és beruházásokat.
A digitális szakpolitikai program három célt tűz ki a vállalkozások digitalizációjának előmozdítására:
– az uniós vállalkozások legalább 75 százalékának felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és/vagy mesterséges intelligenciát (MI) kell alkalmaznia tevékenységeihez;
– a kis- és középvállalkozások (kkv-k) több mint 90 százalékának el kell érnie legalább egy alapszintű digitális intenzitást (ez a fogalom a különböző digitális technológiák vállalati szintű használatát mutatja);
– az unikornisok (azaz a több mint 1 milliárd euró értékű vállalatok) számát meg kell kétszerezni.
További beruházások és ösztönzők nélkül az előre jelzett alapforgatókönyv szerint 2030-ra a számítási felhőt a vállalkozásoknak csupán 66 százaléka, a nagy adathalmazokra épülő technológiákat 34 százaléka, a mesterséges intelligenciát pedig 20 százaléka fogja használni. Emellett – a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján – az uniós kkv-knak csupán 69 százaléka éri el a digitális intenzitás alapvető szintjét, és a tagállamok között egyenetlen és elégtelen előrehaladás tapasztalható. A technológia elterjedésének javítása érdekében a tagállamoknak fel kell hívniuk a figyelmet a vállalkozások digitalizálásának előnyeire, valamint népszerűsíteniük és támogatniuk kell az európai digitális innovációs központokat.
Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az uniós székhelyű unikornisok száma. Ha ez a tendencia folytatódna, az lehetővé tenné az EU számára, hogy akár 2030 előtt teljesítse célját, de a piacok gyors változásai miatt ebben az esetben sem dőlhetnénk elégedetten hátra. Ráadásul a többi fejlett gazdasághoz képest továbbra is vannak lemaradásaink: 2023 elején az EU-ban bejegyzett unikornisok száma 249 volt, míg az Egyesült Államokban 1444, Kínában pedig 330 ilyen vállalat működött.
A digitális évtized szakpolitikai program célkitűzései között szerepel a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100 százalékos online hozzáférhetősége, és adott esetben a közigazgatási szervekkel való online kapcsolattartás lehetősége az uniós polgárok és vállalkozások számára; az uniós polgárok 100 százaléka számára online hozzáférés elektronikus egészségügyi adataikhoz, valamint az uniós polgárok 100 százaléka számára hozzáférés a biztonságos elektronikus azonosításra (eID) szolgáló eszközhöz.
Számos tagállam jó helyzetben van ahhoz, hogy megvalósítsa a közszolgáltatások és az egészségügyi nyilvántartások teljes körű digitalizálását, valamint polgárai számára a digitális személyazonosság (eID) bevezetését. Jelentős beruházásokra van azonban szükség a közszolgáltatások határokon átnyúló viszonylatban való elérhetővé tétele és teljesítményének javítása érdekében. Az európai digitális személyiadat-tárca teljes körű kiépítése folyamatban van: várhatóan 2030-ra fejeződik be, és kiegészül a 2023 júniusában javasolt digitális euróval.
Az EU elkötelezett amellett, hogy a 16–74 év közöttiek legalább 80 százalékának körében növelje az alapvető digitális készségek elsajátítását, és 2030-ra legalább 20 millió IKT-szakemberrel rendelkezzen.
A jelentés azonban azt mutatja, hogy 2030-ra a jelenlegi feltételek mellett a lakosságnak csak 59 százaléka fog legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezni, és az IKT-szakemberek száma valószínűleg nem fogja meghaladni a 12 milliót. A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a magas színvonalú oktatásba és készségekbe történő beruházásokat, és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, illetve a matematika területén fiatal kortól kezdve elő kell mozdítaniuk a nők részvételét.
A jelentés kiemeli, hogy az EU úttörő szerepet játszik a biztonságos és emberközpontú digitális átalakulás megteremtésében, amint azt a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat is rögzíti. Az EU megfelelő szakpolitikai és jogalkotási intézkedéseket vezetett be, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályt és a virtuális világokról szóló közleményt.
A jelentés nyomon követi a digitális átállás zöldebbé tételére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket. Az olyan intézkedések, mint a javításhoz való jogra vonatkozó kezdeményezés, a mobiltelefonok és táblagépek környezettudatos tervezésére vonatkozó kritériumok, valamint az energiarendszerek digitalizálására vonatkozó uniós cselekvési terv csökkenteni fogják a digitális technológiák környezeti hatását. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveken vagy közös beruházásokon keresztül megvalósuló további beruházások szintén elengedhetetlenek a nulla nettó kibocsátású digitális megoldásokra való teljes átállás előmozdításához, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások környezeti lábnyomának mérésére szolgáló jobb nyomonkövetési mechanizmusok bevezetéséhez.
A 2030-ig szóló „Digitális évtized” program hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát az uniós értékeknek a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való előmozdítása szempontjából. Jelentős lépés volt e célkitűzés elérése felé a Japánnal, a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral kialakított digitális partnerségek létrehozása, valamint az Egyesült Államokkal és Indiával létrehozott kereskedelmi és technológiai tanácsok felállítása. Az EU emellett fokozta Ukrajna digitális átalakulásának támogatását is, és az országot az EU ingyenes barangolási térségébe is bevonta.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.