Szeptember 21-én hatályba lépett a chipekről szóló európai jogszabály, amelynek célja, hogy a félvezető-technológiák és -alkalmazások terén biztosítsa az EU ellátásbiztonságát, rezilienciáját és technológiai vezető szerepét.
A félvezetők a digitális és digitalizált termékek alapvető építőelemei. Az okostelefonoktól és az autóktól kezdve a kritikus egészségügyi, energetikai, védelmi, kommunikációs és ipari automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a félvezetők központi szerepet játszanak a modern digitális gazdaságban. Továbbá erős geostratégiai érdekek övezik őket és a globális technológiai verseny homlokterében állnak.
A chipekről szóló európai jogszabály megerősíti az uniós gyártási tevékenységeket, felélénkíti az európai tervezési ökoszisztémát és az értéklánc egészében támogatja a kapacitásbővítést és az innovációt. Célja, hogy 2030-ra az Európai Unió piaci részesedése elérje a 20 százalékot, vagyis a jelenlegi globális piaci részesedés kétszeresét – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
„A chipek terén való vezető szerepért globális verseny folyik, és Európának e tekintetben aktív szerepet kell játszania. Az EU-ban sok tehetséges ember dolgozik, és nagy kutatási kapacitással rendelkezünk, de ezeket az adottságokat nem sikerül kamatoztatni a technológiák gyártása és bevezetése terén. A chipekről szóló jogszabály segíteni fogja a beruházásokat és a kutatási létesítményeket, hogy Európa olyan innovációs hatalommá váljon, amely jelentős szerepet tölt be a globális piacon” – mondta Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök.
„A chipekről szóló európai jogszabály mai hatálybalépésével Európa döntő lépést tesz saját sorsának alakítása terén. Már most is zajlanak beruházások, amelyekhez jelentős állami finanszírozás és szilárd szabályozási keret társul. A jövő piacain olyan ipari hatalommá fogunk válni, amely képes mind kiforrott, mind fejlett félvezetőkkel ellátni Európát és a világot. Olyan félvezetőkkel, amelyek a jövőnket, valamint az ipari és a védelmi bázisunkat alakító technológiák alapvető építőelemei” – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos.
Az első pillér az Európai Chipkezdeményezés, amely 3,3 milliárd euró összegű uniós támogatásban részesül, amelyet várhatóan hasonló összegű tagállami források egészítenek majd ki. Ez a beruházás olyan tevékenységeket fog támogatni, mint a fejlett kísérleti gyártósorok létrehozása az innováció és a technológiafejlesztés felgyorsítása érdekében, felhőalapú tervezési platform kifejlesztése, kompetenciaközpontok létrehozása, kvantumchipek kifejlesztése, valamint a hitelfinanszírozáshoz és a saját tőkéhez való hozzáférést megkönnyítő Chipfinanszírozási Alap létrehozása.
A második pillér az állami és magánszereplőket hivatott ösztönözni arra, hogy ruházzanak be a chipgyártók és beszállítóik gyártási létesítményeibe: olyan keretet hoz létre, amely beruházások vonzásával és a termelési kapacitás növelésével biztosítja az ellátás biztonságát a félvezetőgyártásban. Ehhez felállít egy rendszert, melynek keretében az unióban a maguk nemében első gyártólétesítmények „integrált gyártólétesítménynek” vagy „nyílt uniós üzemnek” minősíthetők. Ezek a létesítmények – az Unió érdekeit szem előtt tartva – hozzájárulnak az ellátás biztonságához és az ökoszisztéma rezilienciájához.
A harmadik pillér egy koordinációs mechanizmust hozott létre a tagállamok és a Bizottság között a tagállamokkal való és a tagállamok közötti együttműködés megerősítésére, a félvezető-ellátás nyomon követésére, a kereslet felmérésére, a hiány előrejelzésére, és ha szükséges, a válságszakasz aktiválására. Első lépésként 2023. április 18-án létrejött a félvezetőkkel kapcsolatos riasztási rendszer. A rendszer lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy jelentsék a félvezető-ellátási lánc zavarait.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
