Mi a titka a generációkon átívelő családi vállalkozásnak?

2022. 09. 10., 09:13

Az utódlástervezés komplex, több szakterületet átfogó stratégiai folyamat, amelynek egyik legfontosabb pillére a vállalkozást érintő jogi kérdések teljeskörű rendezése – írja dr. Martinas Roxana Vivien, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Sokak számára ismerősen csenghet annak a több mint 1400 éves és 40 generáción átívelő japán építési vállalatnak, a Kongō Guminak a története, amely 578-tól egészen 2006-ig működött és állt családi tulajdonban. A mai gazdasági viszonyok között szinte már elképzelhetetlen, hogy egy családi vállalkozás ennyi ideig képes legyen aktívan és nyereségesen működni, pedig a családi vállalkozások jelentős gazdasági erővel bírnak, illetve meghatározó szerepet töltenek be mind a nemzeti, mind pedig az európai uniós piacokon.

Tervezünk, szervezünk, gondoskodunk, de mindezt milyen megfontolásból?

A mai nagy családi vállalkozások a rendszerváltást követően jelentek meg a hazai piacokon, amikor számos, korábban állami tulajdonban levő vállalkozás került magánkézbe, és ezzel egyidőben megindult egyfajta vállalkozásalapítási hullám is. Magyarország egyik legnagyobb céginformációs szolgáltatója, az OPTEN Kft. 2022 júniusában közzétett közleményében arról számolt be, hogy évről évre egyre több családi vállalkozás lép ki a mikrovállalkozás kategóriából, és ezzel egyre inkább növekszik az 1 milliárd forint éves árbevételt elérő családi vállalkozások száma, ahol a befolyás döntő része ténylegesen a családtagok kezében van.

A rendszerváltás idején alapított családi vállalkozások egy része mára már komoly milliárdos bevételt számláló cégbirodalommá nőtte ki magát, és az élükön álló alapítók napjainkban érkeznek el abba az életszakaszba, amikor gondosan meg kell tervezniük a vállalkozásuk jövőjét, biztosítani a szellemi örökségük folytonosságát, valamint átadni a stafétát a következő generációnak, az utódaiknak.

Fontos kérdés, mégis érzékeny téma a legtöbb vállalkozás életében

Habár az utóbbi években egyre több azoknak a családi vállalkozásoknak a száma, ahol központi témává vált a vállalkozás átörökítésének kérdése, mégis sokan vannak még mindig, akik egyenesen elzárkóznak tőle, vagy, akiknél a szándék megvan ugyan, de a tényleges lépéseket halogatják.

Valahol persze érthető a tartózkodás, hiszen a majdani halál és az elmúlás olyan tabutémának számít a legtöbb ember életében, amiről senki nem szeret beszélni, legfőképpen nem előre gondolkodni. Ráadásul nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy-egy jól működő családi vállalkozás mögött egy élet munkája áll, amit egy megfontolatlan döntéssel pillanatok alatt le lehet rombolni.

Az utódlástervezés nemcsak vagyonátadás

Egy generációkon átívelő családi vállalkozás nemcsak attól lesz sikeres, ha folyamatosan nyereséget termel, hanem attól is, ha a tevékenységével/szellemiségével értéket teremt és közvetít. Egy családi vállalkozás olyan alapértékekre épül, amelyek meghatározzák a bennük résztvevő családtagok hosszútávú üzleti gondolkodását, illetve összekötik a családi és az üzleti érdekeket. Ahhoz, hogy ezeket az alapértékeket az utódok is idejében felismerjék és maguk is elköteleződjenek irányukba, minél előbb integrálni kell őket a családi vállalkozásba.

Mi az a minimum, amit jogilag mindenképpen érdemes még az előd életében rendezni?

Az utódlástervezés egy komplex, több szakterületet átfogó stratégiai folyamat, amelynek egyik legfontosabb pillére a vállalkozást érintő jogi kérdések teljeskörű rendezése. A legnehezebb problémát egy családi vállalkozás működésében jellemzően az „egyközpontúság” jelenti, vagyis hogy a döntési, irányítási, szervezési és munkáltatói jogkörök egy kézben összpontosulnak. Ha nem válik el egymástól a tulajdonosi és a menedzsmenti szerepkör, váratlan élethelyzetek esetén nagyon sérülékennyé válhat a vállalkozás.

A tulajdonos halálával a társaság nem szűnik meg, mindazonáltal a tulajdonos váratlan kiesése, majd az azt követő hónapokig elhúzódó hagyatéki eljárás hosszú időre megbéníthatja a vállalkozás életét. Gondoljunk csak bele: ki fogja utalni a munkabéreket a munkavállalóknak? Ki fog a társaság nevében jognyilatkozatokat aláírni és szerződést kötni? Mi történik akkor, ha az örökös kiskorú? Ezek mind-mind olyan jogi problémák, amelyek komoly működési zavarokat idézhetnek elő még a legjobban működő vállalkozások életében is – hívja fel a figyelmet dr. Martinas Roxana Vivien.

Az előd kilépése többszintű tervezési fázist igényel. Egyrészt gondoskodnia kell saját nyugdíjas éveinek anyagi biztonságáról, másrészt tulajdonosi és vezetői szemszögből is át kell gondolnia a vállalkozás jövőképét. Ha egy kft.-t veszünk alapul – ami ma Magyarországon a leggyakrabban alapított társasági forma – rögtön érdemes tisztázni, hogy az előd milyen formában szeretné integrálni az utódot a vállalkozás életébe: üzletrészt, vagyis tulajdonjogot biztosít neki a vállalkozásban, vagy menedzsmenti pozícióval bízza meg, és ügyvezetővé vagy cégvezetővé nevezi ki.

Előbbi esetben az elődnek lehetősége van arra, hogy üzletrész ajándékozási szerződésben egy jelképes, pár százalékot megtestesítő üzletrészt juttasson az utódnak, aki ezáltal a kft. tagjává válik ugyan, de a döntési jogköre kezdetben jóval kevesebb, így nem tudja megkerülni a szavazatok döntő többségével rendelkező elődöt. Ezt persze a későbbiekben – az utód rátermettségének figyelembevételével – még lehet növelni.

Ennek a konstrukciónak több előnye is van; egyrészt az üzletrész ajándékozási szerződés egyenes ági rokonok között illetékmentes, másrészt az utód ezáltal osztalékra jogosult tag lesz, ami hosszútávon motiválólag hathat a munkavégzésére.

Amennyiben az előd nem rendezi még életében a tulajdonosi viszonyokat a cégben, úgy szükséges lehet az üzletrészek jogi sorsát halála esetére végintézkedésben rögzíteni, amelynek egyik közismert formája a végrendelet. Ezzel elkerülhető az, hogy az előd halálát követően olyan örökösök vagy olyan házastárs szerezze meg az üzletrészét, akit egyébként nem kívánt juttatásban részesíteni.

A Polgári Törvénykönyv szűkszavúan ugyan, de rögzíti azt az esetet, amikor a tagok a társasági szerződésben előzetesen meghatározhatják azon személyek körét, akik magukhoz válthatják az elhunyt tag üzletrészét. Előfordulhat ugyanis, hogy az örökös nem kíván a cég tagjává válni, mert egészen más elképzelései vannak a saját jövőjét illetően, vagy a túlélő tagok nem szeretnék az örökös taggá válását.

A Ptk. erre az esetre megoldásként kínálja a tagok számára az üzletrész magukhoz váltásának lehetőségét, amely során a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrészt magukhoz válthatják, azaz gyakorlatilag kifizetik az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek. Erre a törvény meglehetősen szűk, 30 napos határidőt biztosít, tehát csupán ennyi idő áll rendelkezésére az üzletrész magához váltására feljogosított személynek arra, hogy nyilatkozzon magához váltási szándékáról, és kifizesse az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek.

Osszuk meg az operatív vezetéssel járó terheket és felelősséget!

Ami a menedzsmenti szerepkört illeti, érdemes ebben is a fokozatosság elvét követni, illetve megosztani az operatív vezetéssel járó terheket és felelősséget. Ebben az esetben ki lehet nevezni az utódot ügyvezetővé úgy, hogy kezdetben csak együttes aláírási jogosultsággal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy egy vagy több másik ügyvezetővel együtt tehet csak jognyilatkozatot a cég nevében.

Ezen felül a társasági szerződésben lehetőség van az ügyvezető képviseleti jogának terjedelmét is korlátozni úgy, hogy bizonyos összeghatár feletti ügyleti értékű szerződések megkötését a tagok a taggyűlés előzetes jóváhagyásához kötik, vagy az ügyvezető önálló döntési jogkörét meghatározott ügycsoportokra korlátozzák. Fontos elhatárolni egymástól az ügyvezető és a cégvezető tisztségét, hiszen a kettő nem ugyanaz.

Ha az előd még túl nagy falatnak érezné az ügyvezetést az utódra bízni, akár cégvezetőnek is kinevezheti. A cégvezető olyan képviseletre jogosult munkavállaló, aki tulajdonképpen az ügyvezető munkáját segíti a cég irányításában. Végül szólni kell arról az esetről is, ha az előd időben felismeri, hogy nincs olyan utód a láthatáron, aki alkalmas lenne a későbbiekben a vállalkozás hatékony irányítását ellátni. A gondos tervezés részét képezi ennek a helyzetnek a kezelése is, és ilyen esetben érdemes elgondolkodni nem családtagokból álló, külső menedzsment bevonásán, ami természetesen szintén rejt magában némi többletkockázatot, vagy végső esetben a cég értékesítését, ami egyúttal a családi vállalkozás végét is jelenti.

A végső cél a családi vállalkozás hosszútávú működtetése

A vagyon-, információ- és tudásátadás hosszútávú sikere nemcsak a generációváltás megtervezésén, hanem annak sikeres lebonyolításán is múlik. Egy vállalkozásnak ma számos kihívással kell szembenéznie: a digitalizáció, a járványok, a háború, az infláció és az elszabadult energiaárak óriási nyomást helyeznek mindenkire.

Hosszú távon azonban csak azok a családi vállalkozások lesznek képesek életben maradni, akik kellően rugalmasak és képesek gyorsan alkalmazkodni a rohamosan változó gazdasági környezethez, ehhez pedig tervezni, szervezni és gondoskodni kell a vállalkozás jövőjéről, valamint annak tovább örökítéséről – zárta gondolatait dr. Martinas Roxana Vivien.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-30 14:22:05
Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS