Donald Trump és a Kínával való kereskedelmi háború eszkalációja miatt aggódnak a legjobban a Portfolio Business and Finance Summitján részt vevő vezető közgazdászok, azonban abban egyetértenek, hogy bár a feltörekvő piacokra a konfliktusnak komoly hatása lehet, a régiónk nem sokat fog belőle érezni.
Marco Wagner, a Commerzbank szenior közgazdásza elmondta: az eurozóna beszerzési menedzser indexei (BMI) jelentős pesszimizmusról árulkodnak, a 2017-es hatalmas ugrás után az idén nagyon nagyot estek. Wagner szerint az optimizmus részben visszatérhet 2019-ben, de legalábbis stabilizálódni fognak majd a számok. Az EKB monetáris politikája támogatóan hathat a piacokra, de jövő ősszel óvatos kamatemelésbe kezdhet az egységes piac jegybankja.
Wagner úgy véli, hogy a nemzetközi gazdaságra nézve a legnagyobb kockázatot Donald Trump elnök és a Kínával való kereskedelmi háborúja jelenti. Bár a kínai gazdaságra komoly hatása lehet a kivetett tarifáknak, Wagner szerint nem tolja majd a kereskedelmi konfliktus recesszióba a világ második legnagyobb gazdaságát. A szakember szerint sokkal nagyobb probléma a túlkapacitás, mely miatt lassul majd Kína gazdasági növekedése a következő 5–10 évben.
A közgazdász szerint Trump elnök Kína után hamarosan az EU-val is kereskedelmi vitába keveredhet, viszont sokkal puhább eszközöket használhat majd, hogy céljait elérje. Trump elnök nem fél az EU (nem egységes) katonai erejétől, nem aggódik a szabadalomlopások miatt és az EU hajlandónak mutatkozott a tárgyalásra.
Ludovic Subran, az Euler Hermes vezető elemzője szerint érdemes most az Egyesült Államokba exportálni, hiszen az ország jelentős növekedésen megy most keresztül. Trump most „policy bullyingot” csinál, bizonytalanságot generál és emiatt sokan hibáznak a piacon. Ezek a hibák már több feltörekvő piaci gazdaságot is recesszióba taszítottak.
Az Egyesült Államok meg akarja gátolni Kínát, hogy a világ domináns hatalma legyen, mivel a világ két legnagyobb gazdasága feszül egymásnak, ennek kihatása lehet az eurozónára is. Nem sok esélye van az EU-nak arra, hogy hasznot tudjon húzni a kialakult helyzetből, jó esetben is kimarad belőle.
Más, nagyobb országok, például Kína nehezen értik meg, miért éri meg nekik Európával üzletelni, mivel nekik túl kicsi a kontinens, nem akarnak foglalkozni külön-külön minden országgal. Az európai integráció ezért is fontos, hogy ne egy kisebb területen összpontosuló apró országok kollekciója legyünk.
A kisebb közép- és kelet-európai országok kevésbé függnek az amerikai problémáktól, viszont a nyugat-európai országokkal kapcsolatos kitettségük miatt sérülékenyek. Kár ezeket az országokat más feltörekvő piacokkal egybemosni, jelentős növekedési potenciál van bennük. A régióban Románia a legkockázatosabb. Törökországot is a régióba sorolják hagyományosan, de Subran szerint nem érdemes egy tető alá venni ezt a gazdaságot, ami még kockázatosabb is ráadásul, mint a régió országai.
A közép- és kelet-európai országok sokkal nagyobb dinamikával lábaltak ki a gazdasági válságból, mint a nyugat-európai országok, vélhetően ez a dinamika kitart majd a következő években is: a nyugati országok GDP-növekedése 2 százalék körül lesz, míg Közép-Európáé továbbra is 3 százalék fölött maradhat. Magyarországon is hamarosan meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását, a régióban az összes ország már megkezdte ezt. Ha nyílt kereskedelmi háborúvá is fajul a kínai-amerikai konfliktus, ennek vélhetően nem lesz komoly hatása a CEE-régióra.
Oroszország jól kezelte az elmúlt évek pénzügyi válságait, segített az is, hogy a jegybank óvatosan emelte a kamatokat a szankciók ellenére és az is, hogy államosítottak pár bankot. Most a dollár elhagyásán dolgoznak, melyben Kína is segíthet. Bár Oroszországot mindez ellenállóvá tette, Subran nem tartja ezeknek az eszközöknek a használatát előnyösnek.
Dedéné Novotni Anna, a HAJDU Cégcsoport alelnöke, a HAJDU Autotechnika Ipari Zrt. vezérigazgatója elmondta: náluk mintegy 6 milliárd forintnyi, az elmúlt években végrehajtott beruházásuk hasznosítása most a cél.
Hoffmann Tamás, a LafargeHolcim ügyvezető igazgatója szerint nem lehet tudni, hogy a következő években hogy alakul az építőipar Magyarországon, ezért beruházásaik elvárt megtérülési ideje mindössze egy év, ez nagy kihívás számukra.
A Molnál a beruházási tevékenység folyamatos, évente 400-500 millió dollárt költenek erre, ennek durván a fele eszközállag-megóvásra megy. A következő 3 évben 1,4 milliárd dollárnyi, szeptemberben bejelentett poliol termelőüzem-beruházás egészíti ezt ki – ismertette Ortutay Zsuzsanna pénzügyi igazgató. A Mol nem projektenként, hanem általános célú vállalati hitelekből és tőkepiaci forrásokból finanszírozza jelenlétét.
Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes szerint a Magyar Telekom évi 60–70 milliárd forintot költ beruházásra, döntő része ennek hálózati beruházás, jellemzően 10 év feletti hosszú megtérüléssel számolnak. Kihívásként említette az 5G technológiára való felkészülést és az akvizíciók finanszírozását.
Az E2 energiakereskedő cégként elsősorban IT-beruházásokra költ, jelenleg értékteremtő eszközöket, pl. energiahatékonysági megoldásokat keresnek addicionális tőkeigény nélkül – mondta el Tordai Péter gazdasági igazgató.
Vállalati életciklustól függ leginkább, mi egy pénzügyi vezető munkájának legfontosabb kihívása, az E2-nél ezt kiegészíti, hogy Magyarország kevés 50-50 százalékos joint venture-ének egyikéről van szó, így a gazdasági vezetőnek egyfajta patikamérlegen való egyensúlyozás is a feladata – mondta Tordai Péter. Szabó János szerint a stabil működés biztosítása, új technológiák üzleti tartalmának, finanszírozásának megteremtése során, az értékteremtés feladatában meghatározó a pénzügyi vezető személye. Ortutay Zsuzsanna szerint a beruházási feladok jó szelekciójában, az üzletáganként különböző, de egységes elvek mellett értékelt projektek pénzügyi hátterének megteremtésében, a tőkeköltségek figyelembevételénél és a kockázatkezelésben nagy szerepe van. Hoffmann Tamás cégvezetőként úgy látja, a pénzügyi vagy gazdasági vezetők feladata eddig az operatív funkciókra szorítkozott, a pénzügyesek tartózkodnak a legtöbbet az irodában, számláznak, csoportszintű reportokat készítenek, rendkívül sok munkaigényes feladatot látnak el. A jövőben szeretné a pénzügyeseket jobban bevonni a mindennapi üzletbe, nyitottabbá tenni őket a külvilágra. Dedéné Novotni Anna elmondta: a döntésekben szoros az együttműködés a finanszírozási és beruházási kérdésekben gazdasági igazgatójukkal, a mindennapi végrehajtás sok tekintetben a pénzügyesek feladata.
Dedéné Novotni Anna többek között a GDPR-t, az új autóipari szabályokat említette a szabályói megfelelési feladatok között, szavai szerint minden évben vannak ilyenek. A vállalatirányítási rendszer bevezetése, a vállalategyesítési feladatok, tehát speciális belső feladatok csak hozzájönnek ehhez – tette hozzá Hoffmann Tamás. Ortutay Zsuzsanna szerint egyre több ilyen szabályozási kihívás jön, de hogy ezek csak terhet jelentenének, azzal vitatkozna, gazdasági szereplőként sokat profitálnak például az onlineszámla-bekötésből. Szabó János szerint a távközlés agyonszabályozott iparág, a jogi megfelelés folyamatos elfoglaltságot jelent. Többek között a nemzetközi számviteli elszámolás változásait és a GDPR-t említette. Tordai Péter hangsúlyozta: rengeteg szektorspecifikus szabályozói bejelentés létezik.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.