A KPMG felmérése szerint még az évek óta fenntarthatósági úton járó cégeknek is fejtörést okoz, hogy miként emeljék a döntéshozói szintre a fenntarthatósági jelentéskészítéshez kapcsolódó feladatokat, megfelelően integrálva azt a szervezet működésébe. A kutatás arra enged következtetni, hogy az eddig inkább kvalitatív beszámolók egyre inkább válnak kvantitatívvá, ennek következtében elkerülhetetlenül a pénzügyi és kontrolling területek illetékeseire hárulnak az ezzel kapcsolatos feladatok.
A KPMG több mint 50 interjút készített fenntarthatósági vezetőkkel és szakemberekkel annak érdekében, hogy megértsék, hogyan működnek általában a fenntarthatóságra összpontosító szervezetek, és különösen az ESG riportkészítésben illetékes szakterületek. Vizsgálták, hogy jelenleg hogyan épülnek fel ezek az egységek, mi teszi őket sikeressé, és mindenekelőtt, hogy tervezik fejleszteni magukat a jövőben.
Még a legfejlettebb vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell a növekvő ESG jelentési követelményekhez, például az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvéhez (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD).
A megkérdezett cégek több mint felében kizárólag a fenntarthatósági osztály felelős az ESG beszámolókért. A vállalatok negyede más osztályok között osztja szét az ESG jelentéseket: a legtöbb esetben mind a fenntarthatósági egység, mind a pénzügy részt vesz benne, néhányan pedig a kommunikációs részleget is bevonják. A kutatásban résztvevő többi vállalatnál a pénzügy és a könyvelés a kizárólagos felelőse az ESG jelentéseknek. Ugyanakkor a megkérdezettek java arra számít, hogy ez marad a trend, hiszen egyre inkább számszerűsödnek a vállalások, az EU Taxonómia szerinti viszonyszámok, az erodálandó externáliák.
A kutatásban részt vevő vállalatok közel felénél már a vezetői javadalmazás mértéke (annak 16 és 25 százalék közötti része) is függ a fenntarthatósági vállalások teljesítésétől.
Azon cégeknél, amelyek részt vettek a kutatásban, általában viszonylag kis csapatok dolgoznak a nem pénzügyi riportokon. A kutatásban részt vevő vállalatok több mint fele három vagy annál kevesebb teljes munkaidős munkatársat foglalkoztatnak a nem pénzügyi jelentés területén. Több mint felük szerint várható, hogy ez a szám növekedni fog.
Az üzleti modellek dekarbonizálása és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése azok a témák, amelyek leggyakrabban szerepelnek az ESG stratégiákban, majdnem minden válaszadó szerint jelen van valamilyen mértékben a gondolkodásukban.
A következő leggyakoribb ESG témák az egyenlőség, a befogadás, valamint az emberi jogok az értékláncban. Bár nem túl gyakoriak a stratégiában, néhány válaszadó felismerte a természet és a biodiverzitás növekvő relevanciáját is. Az ESG üzleti stratégiai témákkal kapcsolatban, amelyek nem szerepelnek a felsorolásban, nyolc válaszadó említette az egészségügyet, a biztonságot és a környezetvédelmet, négyen a kiberbiztonságot és az adatvédelmet, hárman az alkalmazottak jóllétét, kettő a szennyezést. Egyszer említett témák közé tartozik a víztakarékosság, a közlekedésbiztonság, a hajléktalanság és a pénzügyi tudatosság.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.