Király Gertrúd: A ló egyik és másik oldala – Magabiztosság v. Arrogancia

2019. 07. 12., 11:00

Különösen vezetők eshetnek időnként abba a csapdába, hogy a magabiztos fellépésüket az arrogancia szintjéig „fejlesztik” – írja legújabb blogbejegyzésében Király Gertrúd executive coach.

Ki ne szeretne magabiztos lenni, de hol van az a határ, amikor a magabiztosság már inkább arrogancia? – kezdi blogbejegyzését Király Gertrúd CertifiedExecutive Coach.

A magabiztosság többek között azért is fontos, mert többszörös erőforrásunk lehet. 

Erősítheti a kapcsolatainkat, a segítségével végig tudjuk vinni a dolgokat, és akár előre is tudunk lépni a szakmai életünkben. 

Időnként előfordulhat, hogy „túltoljuk”, és a magabiztosságunk valami kevésbé vonzó „erőforrássá” válhat: arroganciává.

Különösen vezetők eshetnek időnként abba a csapdába, hogy a magabiztos fellépésüket az arrogancia szintjéig „fejlesztik”, szabotálva ezzel nem csak saját magukat, hanem a szervezetet is, ahol dolgoznak. Egy vezetőt rendkívül erősen meghatároz az, ahogyan a kapcsolatait építi a munkatársaival, és természetesen az is, hogy mennyire hatékonyan viszi a rábízott céget annak céljai felé.

Nézzük a szembetűnő különbségeket az arrogáns és a magabiztos vezetők szokásai között:

1. Hibák elismerése és a bocsánatkérés

Az arrogáns vezetők soha nem ismerik el a hibájukat és inkább megpróbálják másra terelni a figyelmet. A magabiztos vezetők készséggel elismerik, ha hibáznak, ki tudják mondani, hogy „sajnálom”, és tanulnak az esetből.

2. Felelősségre vonhatóság és felelősségvállalás

Mivel a vezetők példaként állnak az emberek előtt a szervezetben, ezért nagyon fontos, hogy bizonyítsák, ők is felelősségre vonhatók Egy arrogáns vezető tagadná, hogy bármit rosszul tett, és inkább személy szerint megmondaná, hogy ki a felelős az adott hibáért. Amikor egy csapat hibázik, akkor egy erős vezető elfogadja a felelősségre vonást a hibáért és vállalja annak felelősségét is, hogy mindent megtesz azért, hogy ez többet ne forduljon elő. 

3. Tiszteletteljes, korrekt kommunikáció és reakció

Egy arrogáns vezetővel az is előfordulhat, hogy meglehetősen vitriolos kommunikációval esik a kollégáinak. Ilyenkor bármennyire gyorsan lesz hatástalanítva a helyzet, az arrogancia hatására a tisztelet, amit korábban érezhettek iránta, vagy a munkája, az eddig elért teljesítménye iránt, egy pillanat alatt eltűnhet! Nem éri meg. A magabiztos vezető a nehéz helyzetekben is tiszteletteljesen, és ezzel együtt határozottan kommunikál.

4. Nyitottság és hajlandóság a tanulásra

Az arrogancia csúcspontja, amikor egy vezető azt hiszi, hogy „nála van a bölcsek köve”, vagyis ő mindenre tudja a választ és nem is kíváncsi más gondolataira. Sőt, elfogadni sem tudja azokat. Ez hiba. Míg az arrogáns vezetők azzal a hiedelemmel bírnak, hogy már semmit sem kell megtanulniuk, a magabiztos vezetők tudják, hogy gyakorlatilag életük végéig tanulhatnak. Az igazi vezetők folyamatosan azon vannak, hogy javítsák a teljesítményüket, ezáltal a minőséget is.

5. Hála kifejezése és elismerés

A magabiztos vezetők tudnak alázatosak is lenni. Tudják, hogy kik azok, akik pozitív értelemben megkülönböztethető „közreműködők”. Otthon, a munkában és a napi rutin közepette is könnyen mondják ki, hogy „köszönöm”. Felismerik, ha valaki konstruktívan változtat bizonyos dolgokon, és kifejezésre juttatják az elismerésüket emiatt. Az arrogáns vezető eszköztárából általában ezek teljes mértékben hiányoznak.

6. Megbocsátás

Mindannyian hibázunk. Amikor ez megtörténik, akkor vezetőként is fontos a megbocsátás, majd pedig a közös munka azon, hogy tanulva a hibából, ez többet ne történjen meg. Egyrészt a munkatársak is jobban fognak teljesíteni a jövőben, másrészt a cég is prosperál belőle.Ez is inkább a magabiztos vezetőre jellemző.

7. Őszinte visszajelzés kérése, és az arra való reagálás

Van egy régi mondás, mely szerint „a visszajelzés a bajnokok reggelije”. Mindannyian javíthatunk a működésünkön valamilyen módon, és ezt talán csak az arrogáns vezetők gondolják másképp. Ahhoz, hogy jobb munkát végezzünk, szükségünk van visszajelzésre a körülöttünk lévőktől – a vezetőnktől, a munkatársainktól, az ügyfeleinktől vagy bárki mástól, akivel együtt dolgozunk/élünk. Tegyük szokássá az őszinte visszajelzés kérését – nyíltan, közvetlenül és lényegre törően.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS