A budapesti lakás és iroda bérleti díjak dinamikusan növekszenek, ami a munkaerőhiánnyal együtt már a város versenyképességét rontja. A munkavállalóknak és a cégeknek sem annyira vonzó már a mostani helyzet – figyelmeztet Horváth Balázs, a KPMG üzletfejlesztési vezetője.
A vidéki nagyvárosokban azonban nincs meg az az infrastruktúra, amiért a viszonylag mobil SSC cégek odamennének Budapest helyett. Ez a feltörekvő városok vagy városrészek kihívása, de felmerül a kérdés: mi legyen előbb? Betelepülő cégek vagy infrastruktúra?
Budapest az utóbbi időben jelentős dráguláson ment keresztül, és ez nemcsak a cégeknek fáj, hanem az alkalmazottaknak is. Az iroda bérleti díjak az SSC-k egyik fellegvárában, a Váci úton az elmúlt 5 évben 12,3-ról 14,3 euróra emelkedtek. Ráadásul az áremelkedésnek a jelek szerint nincs vége, sőt, a bérlők cserélődési rátája a 2014-es 20 százalékról 2018-ra 4 százalékra csökkent. Becslések szerint csak az említett Váci úti irodafolyosón legalább 20 ezer ember dolgozik a nemzetközi nagyvállalatoknak backoffice szolgáltatást nyújtó SSC szektorban. Ezzel párhuzamosan a lakásbérleti díjak is megugrottak, vagyis az az itt dolgozók bérének egyre nagyobb hányadát viszi el a lakhatás, még úgy is, hogy közben a szektor bérei is jelentősen emelkedtek.
A KPMG elemzése szerint a magyar SSC szektorban több mint 110 vállalat működik, mintegy 55 ezer embert foglalkoztatva. Ezek a cégek a magyar GDP 1,1 százalékát és a magyar export 1,6 százalékát adják, döntő többségük Budapesten működik 32000 alkalmazottal, de SSC központnak tekinthető Debrecen (3600 fő) és Székesfehérvár (2800 fő) is.
Az SSC cégeknél az egyik legkritikusabb probléma a betanított és felfejlesztett munkaerő elvesztése. A fluktuáció igen magas, az alkalmazottak 18-20 százaléka távozik egy év alatt saját szándékából. A pótlásuk sem egyszerű, egy junior alkalmazott szerződtetése az álláshirdetés kiírásától kezdve átlagosan 34 napot vesz igénybe, egy 3-5 éves tapasztalattal rendelkezőé már 58 napot, egy menedzseré pedig 63 napot igényel. Nem meglepő tehát, hogy a viszonylag mobil SSC szektorban megjelent az igény a változtatásra, a költözésre, a kérdés csak az, hogy hova?
Meggyőződésünk, hogy a szektor Magyarországon belül is megtalálhatja még a számítását, mert a vidéki nagyvárosokban ott van a megfelelően képzett, vagy képezhető munkaerő, és a bérleti díjak is számottevően alacsonyabbak, de nagy a súrlódás, ami miatt az igények nem találnak egymásra. Ne felejtsük el, hogy Magyarország közlekedési értelemben akkora, mint London, Ferihegyről ugyanannyi idő eljutni Miskolcra, Debrecenbe, Veszprémbe, vagy Pécsre, mint London egyik feléből a másikra, vagyis ez igazán nem akadálya az SSC-k kitelepülésének.
A legnagyobb probléma vidéken a jó minőségű irodaházak hiánya. Az SSC-k A+ kategóriájú jó minőségű irodákat keresnek, márpedig a vidéki nagyvárosainkban ilyenből nem sok van. Debrecenben önkormányzati részvétellel most épül fel egy vadonatúj, 2000 fő befogadására alkalmas modern irodaház, amely még keresi a bérlőjét, de biztos, hogy hamarosan meg is találja, más lokációkon viszont ez egy hiányként jelentkezik.
Pedig a szakértő szerint a településeknek, az ott élőknek, és magának a szektornak is jót tenne, ha több ilyen beruházás valósulna meg, és az is, ha az SSC-ket vonzó más infrastrukturális elemek terén történne előrelépés. Tipikusan ilyen infrastruktúra elem a repülőtér, a szállodai szolgáltatások, vagy a szabadidős sportlétesítmények, kulturális befogadó terek, amelyek megléte kölcsönösen előnyös a települések és a szolgáltatók számára. Ráadásul az ilyen fejlesztésekhez sokszor olyan kedvezmények is elérhetők, amik a Budapesten, vagy a Közép Magyarország Régióban nem hozzáférhetők.
A vidéki munkavállalók pontosan tudják, hogy a fővárosban drága az élet, és ezért azok, aki már ingatlan tulajdonnal rendelkeznek nehezen mobilizálhatók, hiszen az eladóvá váló, élhető méretű házukért, vagy lakásukért Budapesten legfeljebb lakást, és abból is sokkal kisebbet tudnak vásárolni. Ez pedig olyan megtartó erő, amelyet a vidékre települő SSC-k az alacsonyabb fluktuációval, vagy a kisebb bérelvárásokkal üzleti előnnyé tudnak kovácsolni.
Ugyancsak jelentős munkaerő tartalék van az egyetemi városokban. Debrecenben, Szegeden, Veszprémben, vagy Pécsett több ezer diák végez évente, akiknek van már valamilyen kötődésük a városhoz, és ők is pontosan tudják, hogy az életkezdés mennyivel könnyebb helyben, mint Budapesten. Nem igaz, hogy mindenki a nagyvárosi nyüzsgésre vágyik, nem véletlen, hogy Pest megye az utóbbi 5 évben nagyobb szívóerővel bírt, mint maga Budapest. Sokan szeretik a kisvárosi nyugalmat, a kertes házat, a közvetlenséget és a rövidebb ingázást.
A kereslet és kínálat egymásra találásának fő akadálya az infrastruktúra hiánya. Sokaknak eszébe jut, hogy a festői Balaton-felvidéken éljenek és dolgozzanak, de még a home office-nak is több településen keresztbe tesz a jó minőségű internet hálózat hiánya, nagyobb cégek betelepülésére pedig végképp nincs remény, hiszen nem csak munkahelynek megfelelő infrastruktúra nincs, de sok ezer ember életvitelszerű megjelenésére még Balatonfüred környéke sem lenne felkészülve. Ezzel szemben ott van a nagyon is élhető Veszprém, vagy Tapolca, ahol már érdemes lenne önkormányzati szinten is elgondolkodni olyan iroda fejlesztések megvalósításán, mint a debreceni, mert könnyen lehet, hogy már a fejlesztési szakaszban találnának hozzá megfelelő partnert a Budapestről mindinkább kiszoruló bérlők személyében.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.