Ez a krízis más, mint a többi

2020. 09. 17., 16:45

Üzleti lehetőségek vannak és lesznek, inkább a bizonytalanság és a félelem miatt okozhat komoly változásokat a koronavírus krízis a vállalkozói aktivitásban. Ez derül ki a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) – melynek hazai partnere 2020-tól a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) – friss jelentéséből.

Nem a koronavírus okozta gazdasági visszaesés az első, amit megél a most működő vállalkozások többsége, de ilyen krízissel még soha nem szembesültek – derül ki a világ legnagyobb vállalkozói kutatása, a Global Entrepreneurship Monitor friss jelentéséből.

Koronavírus járvány: a legújabb „fekete hattyú”

A globális kutatóhálózat, melynek hazai partnere 2020-tól a Budapesti Gazdasági Egyetem, eredményei szerint a pandémia okozta gazdasági hatás több szempontból is más és nagyobb, mint a 2008-as gazdasági válságé volt. A mostani történések ugyanis nem csak a cégeket, hanem az egész társadalmat érintik, ráadásul globálisan. A 2008-as válság kibontakozása a koronavírus krízishez viszonyítva elhúzódó volt, a vállalkozók átgondolhatták, megfontolhatták döntéseiket. Ezzel szemben a koronavírus szinte paralízisként érkezett, hirtelen, intenzíven, blokkolva a normál működést.

A több mint 115 országból 1999 óta folyamatosan adatokat gyűjtő GEM több mint 300 akadémiai szakértője szerint, bár a helyzet még mindig naponta változik, és az elemzés „mozgó célpontot” vizsgál, a koronavírus, hasonlóan az 1918-as spanyolnátha járványhoz, a 20. század elejének nagy gazdasági válságához vagy a két világháborúhoz, egy újabb, különösen ritka, úgynevezett „fekete hattyú”. Vagyis olyan, a normalitást felrúgó, meglepetésként érkező esemény, amelynek hatásai drámai módon megváltoztatják az eddig ismert életünket. A szakértők egyetértenek abban is, hogy a koronavírus válság a várható általános gazdasági hatásait és azt a tényt tekintve, hogy ezek a hatások a jövőben is fennmaradnak, példa nélküli – hangsúlyozza a magyar GEM kutatói csapatot vezető Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője.

A koronavírus abban is különbözik a korábbi „fekete hattyú” jelenségektől, hogy bár globális, szektorspecifikusan eltérő hatást okoz. Egyes ágazatokat teljesen letarol, míg másokat kifejezetten felpezsdít. A BGE tavaszi, reprezentatív kutatása szerint a különbségek Magyarországon is jól láthatók. A járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3 százalék), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5 százalék) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7 százalék), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3 százalék), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6 százalék) is részben vagy teljesen leállt. A szállítás és raktározás (12,9 százalék), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9 százalék), valamint a kereskedelem (7,6 százalék) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

A GEM szakértőinek beszámolója szerint a nemzetközi adatok összevetése alapján a koronavírus első hullámára sikeresen reagáló vállalkozók közös vonása, hogy növelték marketing erőfeszítéseiket, új termékeket és szolgáltatásokat ajánlottak, áttértek, illetve erősítették az online értékesítést és bevezették a távmunkát. A nemzetközi kutatócsapat véleménye szerint a krízis hosszabb távú hatása lehet az eddig szürke zónában működő vállalkozások fehéredése, hogy hozzáférhessenek a kormányok által nyújtott támogatásokhoz, valamint várható az informális vállalkozói közösségek formalizálódása is.

A kényszervállalkozások is részei a felépülésnek

A pandémia számos kritikus mutató – munkanélküliség, GDP, fogyasztás – azonnali drasztikus romlását eredményezte, és komoly változásokat hozott a vállalkozási aktivitásban is. A GEM brit tagjának adatai szerint az Egyesült Királyságban például 2020 márciusában 70 százalékkal nőtt a megszűnő cégek száma, Olaszországban pedig 40 százalékra becsülik az új cégek alapításának csökkenését. A KSH adatai alapján szerencsére Magyarországon a cégalapítási kedv ilyen mértékű visszaesése nem tapasztalható. Habár a tavaszi hónapokban az újonnan alapított vállalkozások száma jelentősen csökkent az előző négy év átlagához képest, a visszaesést feltehetően a korlátozásokkal összefüggő nehézségek okozhatták, hiszen júniusban és júliusban az újonnan alapított vállalkozások száma jelentősen meghaladta a korábbi évek átlagát. Ebből arra következtethetünk, hogy a vállalkozni szándékozók többsége nem tett le céljai megvalósításáról, csupán elhalasztotta a tényleges indulást. A koronavírus hatása így is egyértelműen kimutatható a 2020 július végéig alapított vállalkozások számának 2019-es adatokkal történő egybevetésével. A nyár közepéig 8 százalékkal kevesebb társas vállalkozást és 14 százalékkal kevesebb egyéni vállalkozást alapítottak, mint 2020-ban. A jelenleg elérhető adatokból ugyan messzemenő következtetések még nem vonhatók le, de a koronavírus válság vállalkozói kedvre ható, nemzetközi viszonylatban is tapasztalt negatív tendenciái kirajzolódni látszanak – mondja a magyar GEM csapat vezetője.

Fontos, de egyelőre nehezen megjósolható, hogy a vállalkozói aktivitás szempontjából a koronavírus okozta krízis L, U, vagy V alakot mutat majd. A 2008-as válságot követő tendenciákból általánosan levonható következtetés, hogy a krízissel csökkenő vállalkozásszám a felépüléssel erőteljes növekedésnek indul. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az erősödő vállalkozói aktivitás magját jellemzően nem az új piaci lehetőségeket kihasználók alkotják, sokkal inkább a munkanélküliség növekedése miatt szükségszerűségből, kényszerből vállalkozók – magyarázza a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatója. A válságból való minél gyorsabb felépülésben ugyanakkor a lehetőségvezérelt és a kényszervállalkozások egyaránt fontos szerepet játszanak, többek között munkahelyteremtőként.

A GEM szakértői műhelybeszélgetésén elhangzottak szerint azonban a legfontosabb változás hatását ma még nehéz megjósolni. Biztos, hogy a félelem és a bizonytalanság növekedése hosszú távon befolyásolja majd a vállalkozások, és a vállalkozást tervezők döntéseit, azonban egyelőre korai lenne megmondani, miképp – vélekednek a szakértők. A bukástól való félelem az USA-ban már évek óta erősödik, Spanyolországban pedig egyenesen a bizonytalanságot tartják a koronavírus legerősebb gazdasági fenyegetésének. A félelem és bizonytalanság vállalkozói szellemre gyakorolt hatása nehezen megfogható és mérhető, ugyanakkor erősödő tendenciájuk jelen van, és feltehetően a jövőben erős hatást gyakorolnak majd a vállalkozói hajlandóságra.

Kevesebb globalizáció, új lehetőségek

A kis- és középvállalkozások sérülékenyebbek a nagyobb cégeknél, ezért egy krízis gyakrabban vezet teljes bezárásukhoz. Rugalmasságuk és a gyorsabb változtatás képessége viszont egyértelmű előny számukra, hiszen ezek a tulajdonságok különösen fontosak lesznek a megváltozott világban. Bár a jelentés szerzői hangsúlyozzák, korai lenne azt mondani, hogy a pandémia „kreatív diszrupcióhoz” vezet, állításuk szerint a változások lehetőségeket is hoznak. Az alapvető és stratégiai fontosságú termékek beszerzésének folyamatos biztosítása érdekében zajló „deglobalizáció” jelentősen átalakítja a világ kereskedelmi rendszerét, ami a kisebb és helyi vállalkozások számára teremt lehetőségeket. Ahogy az elektronikus adminisztráció, az online oktatás, a távmunka és az alkalmazottak át- vagy továbbképzése is növekvő piaccá válik. A messzire ható változások között különösen fontos a fogyasztók viselkedésének változása, amire szintén reagálnia kell a cégeknek. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanakkor fontos figyelni arra, hogy a vállalkozási ökoszisztémák esetleges strukturális gyengeségei, mint például a túltengő bürokrácia vagy a finanszírozási nehézségek, a válságok során többszörösen megbosszulják magukat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS