Dunai Bernadett: Nemcsak felzárkózhatunk, túl is nőhetünk a külföldi borok hírnevén

Szívesen kóstolna mátrai testes, komoly fehérbort? Dunai Bernadett azt mondja, hogy bakancslistáján szerepel ennek elkészítése. (Hajrá, szívesen kortyolnánk belőle!) A munkát egyébként már elkezdték a legmagasabb mátrai minőségi kategória bevezetésével. Természetesen amíg egy palack szép bor az asztalra kerül, sok munkáskézre van szükség, ám belőlük egyre kevesebb van mostanság. Ezért a Dubicznál is elindult a gépesítés. Az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz legújabb interjújának (nem gépies) elolvasásához jó szórakozást kívánunk! (S ha van, hát egy pohár bort is mellé…)

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– 2014 óta dolgozom a Dubicz Borászat és Szőlőbirtoknál, az akkor kitűzött célokat folyamatosan sikerül elérni. Ez alatt a pár év alatt a Mátrai Borvidék meghatározó borászatává tudtunk válni, országos szinten egyre nagyobb az ismertségre teszünk szert. Ennek a munkának talán a legnagyobb elismerése, hogy a legnagyobb nyári fesztiválokra 2018-ban mi szállíthattuk a hivatalos borokat.

– Milyen távra tervez?

– Szőlő és bor tekintetében képtelenség rövidtávra tervezni. A folyamatos beruházások, amelyekkel a borok minőségét javíthatjuk és gazdaságossá tehetjük a termelést, vagy éppen a vendéglátás fejlesztése csak hosszú távon térülnek meg. Egy új telepítésű szőlőnek 4 év kell, mire termőre fordul, de igazán 10-20 év kell, mire mélyen megveti a gyökereit. Azt szoktuk mondani, hogy a munkánk gyümölcsét majd a gyerekeink, unokáink fogják élvezni.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Szeretnék külföldön is piacot teremteni a Dubicz boroknak, Lengyelország, Hollandia, Skandinávia a fő irányvonal. Másik nagy cél a „nagy fehérbor” elkészítése, hogy a fogyasztók keressék és elismerjék a mátrai testes, komoly fehérborokat is. Ezt a munkát már elkezdtük a legmagasabb mátrai minőségi kategória bevezetésével, amely törvényi szinten szabályozza a Mátra Superior borokat.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Cégvezetés kapcsán egyértelműen a szüleimtől. Édesanyám 15 éve vezeti a borászatot, de egyre inkább teret ad nekem is a döntéshozatalban. Édesapám pedig sikeres üzletemberként sokat segített a döntési folyamatok kialakításában, a gazdasági működés optimalizálásában. Szakmai szinten pedig a zseniális munkatársaimtól, akik nagyon felkészültek, így a mai napig folyamatosan tanulok tőlük valami újat.

– A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Sokat utazom, rendszeresen látogatok külföldi borászatokat is, ez rengeteg új ötletet és tapasztalatot ad. Azt tapasztalom, hogy itthon ebben a szektorban még sokat lehetne fejlődni. Különleges adottságú helyen élünk, érdemes kihasználni ezeket a lehetőségeket, így idővel nemcsak felzárkózhatunk, hanem túl is nőhetünk a külföldi borok hírnevén. Meg kell találni a saját utunkat.

– Mibe fektetne? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Ahhoz, hogy teljes élményt tudjunk nyújtani és a borokkal egy filozófiát, életérzést is átadjunk, feltétlen szükséges lesz a vendéglátás fejlesztése. Tervben van a borászat 110 éves, gyönyörű épületének felújítása és szállodává alakítása, amelyben egy „gourmet” étterem is helyet kapna a jövőben.

– Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?

– A kiszámíthatatlansággal. Szeretek előre tervezni, de ez sokszor nehéz. A beszerzési árak, adók folyamatosan változnak, illetve a munkaerőhiány is állandó probléma. 

– Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?

– Fontosnak tartom a folyamatos kommunikációt. Elősegíti az egyenletes fejlődést, illetve a problémák gyors és fájdalommentes megoldását. Nyitottnak kell lenni, akár többször nekifutni egy üzletnek, hátha találunk közös nevezőt.

– Mire sajnálja az idejét?

– Ha olyan dolgot kell csinálnom, ami nem az én feladatom. Sokat dolgozunk a kollégáimmal azon, hogy megfelelő csapat álljon össze, tudjunk együtt fejlődni, mindenki tudja, mi a dolga. Sokáig hajlamos voltam minden feladatot magamra rántani, de ez hosszútávon nem működik, hiszen az igazán fontos dolgokra nem maradt időm.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Fejlesztésekre, amelyek rövid- vagy hosszútávon nyereségesebbé és könnyebbé teszi a munkánkat. Ebben jelentős szerepet játszik a minőség folyamatos javítása és a termelés optimalizálása is. Az utóbbi időben egyre több olyan gépet is vásárolunk, amely pótolni tudja munkaerőhiányból fakadó problémainkat, azaz elindult a „gépesítés”.

– Milyen célra, kiknek adakozna?

– A jövőbe mindig érdemes fektetni, azaz a fiatalokra, oktatásra adományoznék. Ha valaki fejlődni, tanulni akar, azt mindig szívesen támogatom.

– Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Nagyon szeretek utazni, új kultúrákat és tájakat felfedezni. Mindig inspirál, hogy mennyire sokszínű a világunk és mennyi mindent tanulhatunk egymástól.

Szerdahelyi Csaba

(Fotók: Dubicz Borászat)