Kína hamarabb kezdte a talpra állást a globális koronavírus-járványból, de ez egyelőre nem pörgette föl a kínai cégek felvásárlási kedvét – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda jelentése. A javuló makrogazdasági és geopolitikai környezet viszont növelheti Kína befektetési aktivitását és a pandémia miatt bajba jutott vállalatok eszközeinek felvásárlását.
A kínai cégek által lezárt fúziók és felvásárlások (M&A) száma 2020-ban 29 milliárd dollárra esett vissza, ami 2008 óta a legalacsonyabb érték. Ez alig több, mint a 2019-es 53 milliárd dollár fele – a rekord év pedig 2017 volt, 139 milliárd dollárral. 2020-ban csak a Latin-Amerikában megvalósult kínai befektetések tartották az előző évi szintet.
A zöldmezős beruházásokat is beleértve Észak-Amerika és Európa összesen 15,2 milliárd dollárnyi kínai közvetlen külföldi befektetést vonzott. Az észak-amerikai beruházások öt év után először haladták meg az európaiakat. A kínai vállalatok európai felvásárlásai gyakorlatilag megfeleződtek, és földrajzilag széttagoltabban, kisebb tranzakciókra került sor, elsősorban olyan területeken, mint az ingatlanszektor, a vendéglátás, az autóipar, illetve az energiaipar.
A legtöbb befektetés Németországba érkezett (2 milliárd dollár), ami megfelel a 2019 előtt jellemző szintnek. Az Egyesült Királyság 427 millió dollárral – Franciaország, Lengyelország és Svédország mögött – az ötödik helyre esett vissza, ami a Brexitből eredő bizonytalanság, az ingatlan- és szolgáltatási szektor tranzakcióinak kínai korlátozása, illetve a két ország közti növekvő feszültségnek köszönhető.
A világ többi régiójában szintén csökkent a kínai M&A-tevékenység 2019-hez képest, kivéve Latin-Amerikában, ahol néhány még 2019-ben bejelentett brazil, chilei és perui energia- és közüzemi akvizíció révén maradt az előző évi szint. Az ázsiai felvásárlások harmadával, 7,1 milliárd dollárra csökkentek.
Vihar után: kedvező kilátások
Kína újból bevezette a külföldre irányuló befektetések ellenőrzését, és a szabályozó hatóságok a világ számos országában fokozott figyelmet fordítanak a kínai cégek felvásárlási terveire. Mindez a geopolitikai feszültségekkel, majd a COVID-19 járvánnyal együtt az elmúlt években komolyan akadályozta a kínai terjeszkedést. A politikai és makrogazdasági feltételek javulása viszont idén megfordíthatja a trendet. Az M&A tevékenység 2021 elején ugyan továbbra is alacsony, de Kína kedvező makrogazdasági mutatói, a célországok kiszámíthatóbb szabályozása és a kevésbé kiélezett geopolitikai környezet elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének globális növekedését.
A Kínába áramló befektetések ezzel éppen ellentétes trendet mutatnak: a tavalyi év második felében tapasztalható erőteljes fellendülés révén a 2020-as M&A-tevékenység a 2019-eshez hasonló szintet ért el. Kínát a járvány utáni viszonylag gyors helyreállása vonzó célponttá tette a rövid- és középtávú növekedést kereső külföldi befektetők számára.
„Ha a politikai és makrogazdasági ellenszél tovább mérséklődik, akkor valószínűleg 2020 volt a kínai cégek külföldi befektetéseinek mélypontja. A legfrissebb jelek – főleg az új amerikai adminisztráció és az Európai Unió és Kína közötti befektetési egyezmény sikeres lezárása – az előző négy évnél kedvezőbb globális környezetet jelentenek a kínai vállalatok számára. Ez javítja a befektetői hangulatot és növeli a kockázatvállalási hajlandóságot – mutatott rá Wolf Csaba, a Baker McKenzie vezető Kína-szakértője. – Mivel az utazások globális leállása megakasztotta a kínai turisták tengerentúli költéseit, 2020-ban az ország folyó fizetési mérlegének többlete is megugrott. Így a kínai export számos más pandémia által sújtott országot megelőzve tudott újraindulni.”
„A 2020 elején tapasztalható kínai leállás után az év közepére csaknem teljes kapacitással működtek a termelőüzemek. A leállás alatt felhalmozódott külföldi megrendelések teljesítéséhez gyorsan kihasználták az újra induló kínai kapacitásokat. Ez szintén versenyelőnyt jelenthet Kínának a globális piacokon” – tette hozzá Wolf Csaba.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.