Szabolcsi számlagyár is „beszállított” a Pest vármegyei adócsalóknak

A vádirat lényege szerint egy 58 éves vállalkozó olyan élelmiszer kiskereskedő, de fagylaltüzemet is működtető cégcsoport vezetője, illetőleg tulajdonosa volt, amely cégcsoport fiktív számlák befogadásával, könyvelésbe állításával, majd valótlan tartalmú adóbevallásokkal 2014 januárja és 2017 júliusa között mintegy 150 millió forintnyi vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek – olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében.

A vállalkozó – a háttérben maradása érdekében – 2014-ben felkérte az 50 éves vádlott-társát, hogy a tulajdonában álló cégcsoport egyik cégében ügyvezetői tisztséget lásson el, valamint utasításainak megfelelően a cégcsoportnak közvetlenül „alászámlázó” és  strómanokkal működtetett gazdasági társaság tényleges irányítását is végezze el. Társát folyamatosan ő látta el utasításokkal. A cégcsoport cégeinek – köztük a számlázási láncolat első szintjét jelentő, ténylegesen a bűntárs által működtetett „alászámlázó” cégnek – egy pest vármegyei kisvárosban, a vállalkozó lakóhelyén – volt a székhelye.

A vádbeli időszakban a két férfi megállapodott abban is, hogy a cégcsoport ingatlanjain végzett – nem számlaképes személyektől származó - karbantartási, felújítási és takarítási munkák elvégzésének igazolásául, illetőleg egy fagylaltüzem kialakításához és működéséhez – közvetlenül az Európai Unióból forgalmi adó mentesen beszerzett közösségi termékek magyarországi, immár áfatartalommal rendelkező forrásból megvásárlásának látszata érdekében – fiktív számlákat szereznek be egy számlagyártól.

A számlagyárat az ügy harmadik vádlottja, egy 36 éves szabolcsi férfi működtette, akinek – az „alászámlázás” második szintjeként – a társai megbízása alapján gondja volt arra is, hogy a cégcsoportnak fiktív számlákat kibocsátó cégei rendszeresen cserélődjenek, így a vádbeli időszakban összesen három cége nevében állított ki valótlan szolgáltatásokról számlákat  a társak cégei részére.

A számlagyáros férfinak szerepe volt abban is, hogy az unióból behozott áruknak a bűntársai által cégei számlájára utalt vételárát – a látszat érdekében – a cégei számlájáról a külföldi eladóknak tovább utalja, valamint az általa kibocsátott fiktív számlák ellenértékeként megkapott vételárat  a bankban készpénzben felvegye és azt - a jutalékának levonása után - visszaadja megbízóinak.

A Fővárosi Főügyészség mindhárom férfival szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, pénzbüntetés, valamint cégvezetői foglalkozástól eltiltás kiszabását indítványozta a bíróságnál.