Zuckerberg kitart a Libra bevezetése mellett

Mark Zuckerberg azzal próbált érvelni, hogy amennyiben az amerikai hatóságok és törvényhozók betiltanák a Librát, ezzel átengednék az Egyesült Államok technológiai előnyét Kínának.

A törvényhozás pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottsága előtti meghallgatás több órán keresztül tartott, és a törvényhozók gyakran ellenséges hangnemet ütöttek meg Zuckerberggel szemben. A digitális valutától és a közösségi portál álprofiljaitól kezdve az álreklámokig és a beavatkozásokig a választási folyamatokba sok mindenről faggatták őt.

Zuckerberg elismerte, hogy a pénzügyi szabályozó hatóságok és a törvényhozók aggodalmai jogosak, mert a Libra valóban alkalmas eszköz lehet pénzmosásra, és alááshatja a dollár elsőbbségét is. Ugyanakkor azzal hozakodott elő, hogy bevezetésének elvetése kárt okozna az amerikaiak politikai és pénzügyi vezető szerepének.

„Kína nagyon gyorsan halad előre, és pár hónapon belül hasonló kriptovaluta bevezetését tervezi” – állította. Majd hozzáfűzte: a Libra fedezetét nagyrészt a dollár adná, és bevezetése szerinte megerősíti majd Amerika pénzügyi vezető szerepét a világban, akárcsak a demokratikus értékrendet.

Ugyanakkor nem részletezte, mit is jelentene a gyakorlatban, hogy a Libra fedezetét nagyrészt a dollár biztosítaná, és hogy a globális digitális kriptovaluta használata miként erősítené a demokratikus értékrendet.

Az egyik képviselő kérdésére, amely azt firtatta, hogy egyes nagy cégek, például a PayPal, miért hátráltak ki a Libra mögül, Zuckerberg közölte: a kriptovaluta kockázatos vállalkozás. Válasz nélkül hagyta az egyik törvényhozó kirohanását: „Azokat akarja segíteni, akiknek a dollár nem megfelelő valuta, vagyis a kábítószer-kereskedőket és az adócsalókat!”

Arra a kérdésre azonban igennel válaszolt, hogy hajlandó-e a Libra bevezetését felfüggeszteni mindaddig, amíg a kongresszus törvényileg nem szabályozza a kriptovalutákat.

„A kongresszusnak jelentős ellenőrző szerepe van (a szabályozó hatóságok felett), számomra tehát úgy tűnik, hogy ez lehet a megfelelő megoldás” – fogalmazott. Ugyanakkor azt mondta: a tervek szerint a Librával foglalkozó vállalati részleg központja Svájcban lenne. Ez viszont a törvényhozók aggodalmai szerint éppen az amerikai szabályozás megkerülését tenné lehetővé.

A meghallgatáson szóba került a Cambridge Analytica ügye is. Ez a londoni székhelyű tanácsadó cég volt az, amely a Facebook adatbázisát megvásárolva, azt illegálisan felhasználva vette célba az embereket a 2016-os amerikai elnökválasztások idején, majd más alkalmakkor is.

Zuckerberg védelmébe vette a vállalatot, kijelentve, hogy többé nem fordulhat elő az adatbázis illetéktelen kézbe kerülése, mint ahogyan a Facebook vezetése képes gátat vetni a hamis politikai hirdetéseknek és kiszűrni a hamis profilokat, illetve nem diszkriminál bizonyos nézeteket, nem akadályozza azok megjelenését.

Az adatvédelem miatt aggódó képviselőket azzal próbálta megnyugtatni, hogy a Facebook nemrégiben megállapodást írt alá a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal, s ennek értelmében a Facebookot a jövőben részvénytársaságként auditálják majd.

A Facebook az elmúlt hónapokban több heves vitát is kavart versenyellenes magatartásával, a platformon közzétett beszélgetések titkosításával, vagy például azzal, hogy ígérete ellenére sem volt hajlandó eltávolítani egyes politikai hirdetéseket és manipulált videofelvételeket. Elizabeth Warren, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa egyenesen a vállalat feldarabolását helyezte kilátásba.

Közben az igazságügyi minisztérium, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, a képviselőház igazságügyi bizottsága és 46 amerikai tagállam ügyésze már trösztellenes vizsgálatot folytat a Facebook ellen a verseny elfojtásának gyanújával.

MTI/Járai Judit, Washington