Metaverzum: másra használnák a fogyasztók, mint a vállalatok

2022. 09. 13., 12:24

A PwC felmérte, mit gondolnak a metaverzumról az amerikai üzleti vezetők és felhasználók.

A metaverzum még távoli víziónak tűnik, ám egyes kapcsolódó technológiai megoldások már jelenleg is komoly üzleti lehetőséget tartogatnak. A PwC legfrissebb felmérésben 5000 amerikai fogyasztó és 1000 üzleti vezető bevonásával vizsgálta, hogy a két csoport hogyan indul neki a metaverzum megismerésének. A válaszokból kiderül, hogy az üzleti vezetők 66 százaléka szerint vállalatuk jelenleg is aktívan foglalkozik a metaverzummal, míg a fogyasztók 50 százaléka tartja érdekesnek a lehetőségeit. A felhasználási területeket tekintve a vállalatok figyelme elsősorban a belső felhasználásra és tartalomgyártásra irányul, míg a fogyasztók legnagyobb arányban a digitális helyszínek felfedezése iránt érdeklődnek.

A PwC globális felmérése során megkérdezett üzleti vezetők 66 százaléka mondta, hogy vállalata elkötelezett a metaverzumhoz kapcsolódó aktivitásokban, és többségük szerint már most, de legkésőbb három éven belül a metaverzum az üzleti stratégiájuk része lesz. 

„Fontos kiemelni, hogy »igazi« metaverzum egyelőre nem létezik. A felmérésből az is kiderült, hogy bár egyes technológiai elemek már elérhetőek és az ügyfelek, valamint az üzleti vezetők nagy része érdeklődik is irántuk, ugyanakkor a megkérdezett fogyasztók mindössze 9 százaléka, míg a vezetők 23 százaléka válaszolta, hogy tisztában van a metaverzum fogalmával és aktívan követi is a fejleményeit” – mutat rá Kanti Péter, a PwC Magyarország telekommunikáció, média és technológia szakértője.

A szakember szerint az egységes értelmezés ilyen alacsony szintje az új formálódó technológiák esetében természetes, főleg mivel a metaverzum számos komponensből – például VR/AR, NFT-k, blockchain – áll, melyek változó érettségűek és a megkérdezettek is különböző mértékben találkozhattak velük. [VR: virtuális valóság (virtual reality); AR: kiterjesztett valóság (augmented reality); NFT: nem helyettesíthető token (non-fungible token: a token jelentése ebben a formában a kriptovalutára, mint digitális pénzre utal).]

A felmérés során a vizsgált üzleti vezetők fele nyilatkozott úgy, hogy vállalatuk jelenleg is rendelkezik a metaverzummal, NFT-kkel vagy kriptovalutákkal foglalkozó feladatkörökkel, illetve jelentős részük (32 százalék) tervezi, hogy ilyen típusú munkakört hoz létre a közeljövőben.

Mást várnak a fogyasztók, mint a vállalatok

A metaverzum ismertségének növekedésével egyre többen fogalmaznak meg konkrét elvárásokat, igényeket a technológia felé. A PwC kutatása alapján a fogyasztói oldal legnagyobb arányban – mintegy 65 százalékban – az új, digitális helyszínek felfedezését tartja a legérdekesebb felhasználási területnek. Miközben a videójátékozás és a különböző szórakozási lehetőségek csak a hatodik és a hetedik helyet foglalják el a rangsorban. További érdekesség, hogy míg a fogyasztók 53 százaléka szívesen lépne interakcióba a számára ismerős márkákkal a metaverzumban, addig a fizikai termékek eladása és vásárlása iránti érdeklődés csak 46 százalék, a digitális termékek iránt pedig 39 százalék.

„A fogyasztói elvárásokhoz képest a vállalatok másként közelítenek a metaverzumhoz. Az üzleti oldal figyelme leginkább a metaverzum saját, belső felhasználására és tartalomgyártásra irányul, ami alacsonyabb kockázattal és költséggel teszi lehetővé az új technológiával való kísérletezést” – tette hozzá Kanti Péter.

A vállalatvezetők legnagyobb arányban, 42 százalékban az onboarding és egyéb tréningek támogatásában látják a metaverzum hasznát, amit a kollégákkal való interakciók elősegítése követ 36 százalékkal. A fogyasztók számára szóló tartalom készítését csupán a harmadik helyen említették (szintén 36 százalékos arányban), míg a termékekhez kapcsolódó tevékenységek csak a prioritások végén kaptak helyet.

Az adatvédelmi kockázatoktól tartanak leginkább a felhasználók

A felmérés a metaverzummal szembeni legjelentősebb félelmekre és veszélyekre is kitér. Avállalati és fogyasztói oldalon egyaránt a kiberbiztonsági és az adatvédelmi kockázatok szerepelnek az első helyeken. A válaszokból kiderül, hogy a fogyasztók számára megbízható adatvédelmi megoldások és biztosítékok kellenek ahhoz, hogy bizalmat szavazzanak a metaverzumnak.

Míg a vezetők többsége várakozással tekint a metaverzumra, addig a fogyasztók megítélése vegyesebb képet mutat. Fogyasztói oldalon annak ellenére, hogy a válaszadók 50 százaléka izgalmas lehetőségként gondol rá, 64 százalékuk tart a technológia társadalmi hatásaitól. 61 százalékuk pedig egyetért azzal az állítással, miszerint a metaverzum leginkább a fiatalabb generációknak szól. A válaszok alapján tehát úgy tűnik, fogyasztói oldalon a metaverzum iránti optimizmus félelemmel párosul, ami a PwC Magyarország szakértője szerint az internet megjelenésével és gyors fejlődésével kapcsolatos korábbi tapasztalatokból eredhet.

Robbanásszerű változás helyett folyamatos fejlődés

A kutatás arra is rámutat, hogy az USA-ban az üzleti vezetők komoly lehetőségeket látnak a metaverzumban, hiszen a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy a metaverzum vagy az internet következő megtestesülése lesz vagy teljesen forradalmasítja az üzleti folyamatok működését. 

Kanti Péter szerint forradalom helyett egy több éven át tartó folyamatos evolúcióként tekinthetünk a metaverzumra, amelyben az egyes a metaverzumot felépítő új technológiák különböző időpontokban jelennek meg és változó ütemezéssel lassan válnak széles körben is elterjedtté.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS