Japán éves áramfelhasználásának kétszeresével nő a világ áramigénye

2023. 03. 07., 12:39

Míg 2022-ben a korábbi évhez képest visszafogottabban nőtt a világ elektromos áram igénye, az előttünk álló három évben azonban jelentős mértékben, Japán éves áramfogyasztásának duplájával bővül majd a világ villamosenergia-igénye a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint.

Tavaly 2021-hez képest 2 százalékkal nőtt a világ villamosenergia-igénye, ez elmarad a korábbi évek 2,4 százalékos bővülési átlagától – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség februárban közzétett „Electricity Market Report 2023” című jelentéséből. A visszafogottabb növekedésben meghatározó szerepet játszottak a magasabb energiaárak, amelyek miatt például az Európai Unióban 3,5 százalékkal esett vissza tavaly 2021-hez képest az áramfelhasználás.

Az IEA elemzése szerint viszont a 2022-es lassabb növekedés csak átmeneti volt és a következő három évben már átlagosan 3 százalék körüli bővülés várható a világ elektromosáram-fogyasztásában. Ez azt jelenti, hogy 2023-2025 között az egyik leginkább iparosodott ország, Japán éves fogyasztásának a kétszeresével bővül majd a világ villamos energia igénye. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése alapján a növekvő igényeket 90 százalékban megújuló energiaforrásból, illetve atomenergia felhasználásával fedezik majd világszerte.

Ez azt eredményezi, hogy a 2022-es 29 százalékról 2025-re 35 százalékra bővül globális szinten a megújuló források aránya az áramtermelésben. A növekedés 45 százaléka Kína bővülő termelésének lesz köszönhető, az Európai Unió pedig várhatóan 15 százalékkal járul hozzá a fejlődéshez.

Globálisan és Magyarországon is egyre több vállalkozás ismeri fel az elektromos áram használatára történő átállásban (elektrifikáció) rejlő lehetőségeket, ami természetesen szintén növeli az áramfelhasználást. Annak érdekében, hogy a megugró igények mellett is biztonságos legyen az áramellátás, a termelőcégeknek érdemes alternatív energiaforrásról is gondoskodniuk, amire itthon is rendelkezésre állnak pályázati források.

„Örömteli, hogy sok vállalat tervezi megújuló energiaforrás használatát Magyarországon is, jellemzően napelempark formájában. Azonban ahhoz, hogy a bennük rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázhassák, ki kell egészíteni őket különböző okosmegoldásokkal, például mikrogriddel. Egy ilyen okos hálózat ugyanis a hálózati fogyasztást a napelemparkkal együtt tudja szabályozni, ráadásul egy esetlegesen bekapcsolt tárolókapacitással még az adott üzem energiaköltségei is optimalizálhatók. Az okos hálózat lehetőséget nyújt arra is, hogy folyamatosan változtassuk, honnan használunk fel energiát, hiszen lehetnek időszakok, amikor úgy alakulnak az árak, hogy érdemesebb hálózatról fogyasztani és a naperőmű által termelt áramot az akkumulátorba tölteni, vagy éppen fordítva: érdemesebb a tárolóból fogyasztani. Ezáltal mind környezeti lábnyomunkat, mind pedig költségeinket tekintve hatékonyabb energiahálózatot hozhatunk létre” – mondta Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS