Mennyivel csökkent az Egyesült Államokba érkező kínai import és mely gazdaságoknak teremt ez lehetőséget? Melyik ázsiai gazdaság lesz egyre versenyképesebb Kínához képest, és milyen hatással van a vámok emelkedése az árukereskedelemre és a feldolgozóiparra?
A PwC Global Economy Watch elemzése szerint az amerikai kormány által a kínai importárukra idén első körben kiszabott vámok jelentős és kimutatható hatást gyakorolnak a világkereskedelemre. Az Egyesült Államokba érkező kínai import mintegy 15 százalékkal csökkent 2019 első negyedévében, az előző év azonos időszakához képest. Ez a csökkenés lehetőséget teremtett nyolc másik ázsiai gazdaság (Banglades, India, Indonézia, Malajzia, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld és Vietnám) számára az Egyesült Államokba történő importjuk 16 százalékos növelésére.
„Most már kézzelfogható gazdasági adatokat látunk az amerikai-kínai feszültségek hatásáról. Ennek haszonélvezője a régió többi gazdasága – ha ez a tendencia folytatódik, gyorsabb gazdasági növekedést eredményezhet Vietnámban, Dél-Koreában és különösen Tajvanon” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország cégtársa.
A PwC elemzése egy másik globális recesszió kockázatával kapcsolatos aggodalmakat is értékel, mivel a kereskedelmi feszültségek hatással vannak az üzleti hangulatra és az export iránti keresletre.
Bizonyos, hogy a világ legnagyobb gazdaságainak kilátása kevésbé fényes, mint másfél évvel ezelőtt volt. A globális pénzügyi válság előtti időszak óta 2018 elején tapasztaltuk a leggyorsabb és leginkább összehangolt növekedést. Azóta az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktus elmélyülése, az európai növekedés megtorpanása, valamint a lassan gyarapodó feltörekvő piacok gyengélkedése rányomta a bélyegét a vállalkozások és a politikai döntéshozók hangulatára.
„2019-ben lassabb növekedés várható az Egyesült Államok, Kína és az euróövezet minden fontos piacán. Az Egyesült Államok 2018-ban egyszeri adócsökkentést hajtott végre. A kínai kormány továbbra is nagyon fokozatosan fékezi az ország gazdaságát, míg az euróövezet néhány évnyi átlag feletti növekedés után 2016–17-ben korrigált. Riasztó volt ennek a három gazdaságnak az egyidejű lassulása, de az alapok továbbra is erősek” – tette hozzá Polacsek Csaba.
A növekvő energiahatékonyság jövőbeli lehetőséget kínál
A PwC globális energiáról szóló külön elemzésében megállapította, hogy a világgazdaság sokkal hatékonyabban használja fel az energiát a gazdasági növekedés megteremtésében.
„Világviszonylatban 1990-ben mintegy 181 kg olajnak megfelelő energiára volt szükség 1 000 dollárnyi, vásárlóerő-paritásban mért GDP megtermeléséhez. Ez több mint 33 százalékos hatékonyságnövekedést jelent, hiszen 2015-ben ehhez már csak 123 kg olajnak megfelelő energia volt szükséges” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezetője.
Úgy gondoljuk, ez a tendencia tovább folytatódik, és eszerint 2040-re csupán 78 kg olajnak megfelelő energiára lesz szükség 1 000 dollárnyi GDP megtermeléséhez. A klímaváltozás lassítása érdekében kulcsfontosságú hatékonyabbá tennünk az energiafelhasználást, miközben biztosítjuk a világgazdaság további növekedését az egyre népesedő világban.
Az elemzés a gazdaságszerkezeti változást és a technológiai fejlődést azonosítja e tendencia két fő hajtóerejeként.
„Az elmúlt harminc évben jelentős előrelépést tettünk az energiahatékonyság növelésében, és húszéves előrejelzésünk szerint van még lehetőség számottevő fejlődésre. Ez jó hír a világgazdaságnak, hiszen a kormányoknak és vállalatoknak továbbra is lehetőségük van olyan klímavédelmi politikát folytatni, amely az energiafelhasználást a gazdasági növekedés korlátozása nélkül fogja vissza” – foglalta össze Osztovits Ádám.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.