Kampányoldalak százait törölte a Facebook

2019. 02. 01., 08:45

A Facebook és a Twitter helyi idő szerint csütörtökön bejelentette, hogy Iránhoz, Oroszországhoz és Venezuelához köthető, kampánycélokat szolgáló profilokat távolított el közösségi platformjáról.

A Facebook közleménye szerint a manipulatív kampányoldalak elsöprő többsége Iránból származott, és nem csupán az Egyesült Államokat, hanem más országokat is célba vett, köztük például Franciaországot.

Az eltávolított profilokat 26 különböző országban azonosították be, és nem csak a Facebookon, hanem a cég tulajdonában lévő Instagramon is.

A közösségi platform 783 oldalt szüntetett meg. Olyan csoportok vagy egyéni profilok oldalait, amelyek az iráni kormányzat álláspontját ismételték olyan kényesnek ítélt ügyekben, mint a palesztin-izraeli konfliktus, Szíria, vagy a jemeni polgárháború.

A Twitter 418 oldal megszüntetését jelentette be. Állítása szerint mindegyiket az orosz Internet Research Agency nevű, hamis híreket gyártó cég működtette, bár a cég közölte: nem tud közvetlen kapcsolatot bizonyítani a profilok és az orosz trollgyár között.

A Facebook és a Twitter megítélése szerint a blokkolt profilok többsége olyan üzeneteket közvetített, amelyek a megcélzott ország társadalmának megosztására, vagy a feszültségeinek felerősítésére irányultak.

Mindazonáltal Nathaniel Gleicher, a Facebook kiberbiztonságért felelős vezetője csütörtök este egy telekonferencián leszögezte: a vállalat nem tudja egyértelműen és minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy ki vagy kik állhatnak a kampányoldalak hátterében. Többször is elismételte, hogy óvatos ennek megítélésében. A szakember nem kívánt arról sem nyilatkozni, hogy vajon mi lehetett a kampányoldalak működtetőinek szándéka.

Mindkét közösségi platform közölte: az eltávolított oldalakról értesítették az amerikai bűnüldöző szerveket, valamint az érintett országok törvényhozóit is.

MTI/Járai Judit, Washington

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS