Siemens-kutatás: egyre jövőtudatosabbak a magyar vállalatok, de a motivációjuk más, mint a külföldi hátterű cégeké

2023. 10. 26., 18:19

A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95 százalék) az energiahatékonyságra (85 százalék) és a vízgazdálkodásra (78 százalék) irányulnak – derül ki a Siemens Zrt. friss kutatásából. A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45 százalék) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.

A 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást a Siemens Zrt., melyből kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani a jövőtudatosságot. Minél nagyobb szeletet hasít ki a vállalat a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája és 80 százalékuk működik együtt teljes/részmunkaidős (17 százalék) vagy külsős (30 százalék) szakértővel vagy éppen vállalaton belül (33 százalék) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.

A hiányozó források jelentik a legnagyobb kihívást

A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei, összességében leginkább a hulladékkezelésre (95 százalék), az energiahatékonyságra (85 százalék), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78 százalék) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61 százalék), az ellenőrizhető források használata (58 százalék) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57 százalék). A vállalatok egyébként elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezett cégek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.

„Saját bevallásuk alapján a hazai iparvállalatok a napelemrendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el eddig a legnagyobb eredményeket, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztása során a cégek több mint kétharmada (70 százalék) mérlegel ezt figyelembe véve– mondja a kutatást végző Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője, Simon András.

A felmérésben résztvevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több főt foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.

Szemléletben még mindig vezetnek a külföldi cégek

A felmérés arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43 százalék) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41 százalék) nevezik meg, mint inspirációs forrást, de az is kiderül, hogy sok esetben a vezetőség (36 százalék) vagy a cégközpont (33 százalék) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44 százalék), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19 százalék) és társadalmi-vevői elvárások (16 százalék).

Ebben elég nagy eltérés tapasztalható a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalatokhoz képest, melyek sokkal nagyobb arányban rendelkeznek fenntarthatósági szakértővel és stratégiával, illetve rövid- és hosszú távú célkitűzésekkel, a törekvéseiket pedig sokkal inkább belső elvárások és valós elköteleződés mozgatja. Körükben erős a tulajdonosi-befektetői elvárás is, hiszen az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.

Egyelőre csak ismerkedünk a karbonlábnyommal

A kutatás érdekes eredményt hozott a karbonlábnyom számítására és jelentőségére vonatkozóan, ugyanis miközben a válaszadó 39 százaléka szerint az erre vonatkozó vállalati információk a jövőben versenyelőnyt fognak jelenteni, 73 százalékuknál még nem készült ilyen számítás. Sőt, csupán minden tizedik iparvállalat tudja megmondani, hogy mekkora a karbonlábnyoma, a megkérdezettek közel felét pedig egyelőre hidegen hagyja, hogy a termékei mennyire terhelik meg a környezetet. A kérdésben előrébb járó cégek ráadásul szinte kivétel nélkül azért vannak tisztában a fogalommal, mert a külföldi anyavállalatnak szolgáltatnak adatokat ezzel kapcsolatban. Van tehát hova fejlődni, de a felmérésből az is látszik, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében is.

„Számos egyszerű gyakorlati lépést tehet minden olyan piaci szereplő, amely hosszú távon szeretne sikeresen működni egy olyan világban, melynek fenntartható jövőképe van. Ennek érdekében tesznek is a cégek: odafigyelnek a hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra, az okos vízgazdálkodásra, a tudatos energiafelhasználásra vagy éppen optimalizálják az üzleti utak számát és gyakoriságát – persze ezek egyben költségcsökkentő tényezőt is jelentenek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennél átfogóbb szemléletre lesz szükség hazánkban az igazi áttöréshez. Egyre fontosabb lesz a munkavállalói edukáció és az általános szervezeti elkötelezettség növelése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid- és a hosszú távú célokhoz, de nagy segítséget jelentenek az olyan digitális fejlesztések is, mint például a termékszintű karbonlábnyom kiszámítása, vásárlók felé közlése. Ez versenyelőnyt jelenthet a mind tudatosabb fogyasztók megnyerésére is” – teszi hozzá Simon András.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-07-11 20:30:51
A júniusi négy új minősítéssel együtt már huszonöt magyar szálláshely került be a világszerte ismert Michelin Guide által ajánlott szálláshelyek közé - ismertette szerdán a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS