Bár számos szervezet már alkalmazza az új technológiákat belső ellenőrzési, kockázatkezelési és megfelelőségi funkciói részeként, az ebből származó lehetséges előnyöket mégsem sikerült teljes mértékben a digitális átalakulásba történő beruházásokkal kapcsolatos döntések szolgálatába állítani – mutat rá a PwC Risk In Review című tanulmánya.
„A vállalatoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az erősebb digitális készségek és kapacitás kialakítására a kockázati funkciójukon belül annak érdekében, hogy napjaink technológia által vezérelt világában megalapozottabb döntéseket hozzanak a kockázatokról” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország Vállalati kockázatkezelési részlegének cégtársa.
A tanulmány szerint a kockázati funkciók a következő jellemzők révén segíthetik a megalapozott döntéshozatalt:
A PwC több mint 2000 cégvezetőt, vezető tisztségviselőt, igazgatósági tagot és szakembert kérdezett meg a kockázatkezelés, a megfelelőség és a belső audit területéről, valamint több tucat vezetővel és igazgatósági taggal készített interjút arról, hogy mi különbözteti meg a kockázatkezelési funkciókat a digitális átalakulás tekintetében.
„A kockázatkezelési szakemberek kritikus helyzetben vannak. Üzleti tevékenységünket – az adatelemzéstől a nagyobb automatizálásig – ugyanis nemcsak a technológia alakítja át, hanem a potenciális kockázatok is. Bár a digitális átalakulás a kockázatok azonosítására és a megalapozottabb döntéshozatalra is kínál lehetőségeket, a tanulmány rámutat arra, hogy számos szervezet még nem él ezekkel teljes mértékben” – tette hozzá Major Andrea.
A PwC 8. magyarországi vezérigazgatói felmérésében az első számú hazai döntéshozók mindössze 15%-a mondta azt, hogy a rendelkezésére álló kockázati kitettségi adatok kellően átfogóak a hosszú távú döntéshozatalhoz. Ez azt jelenti, hogy a kockázatkezelési funkciók nem használják ki az elérhető bőséges adatmennyiségben rejlő lehetőséget.
„Létfontosságú, hogy a kockázatkezelési szakemberek felismerjék, hogy digitális rátermettségük javításával sokat tehetnek azért, hogy fontos partnerekké és vezetőkké váljanak és segítsék szervezetüket a digitális kezdeményezésekkel járó előnyök jobb kiaknázásában” – hangsúlyozta a szakértő.
A tanulmány szerint egy szervezet digitális rátermettségének legfontosabb összetevői a következők:
A dinamikus kockázati funkciókkal rendelkező szervezetek kockázatkezelése hatékonyabb, ami hozzájárul a magabiztosabb kockázatvállaláshoz, a gyorsabb és biztonságosabb digitális átalakuláshoz, valamint a digitális befektetések vártnál nagyobb értékteremtéséhez.
„A digitális rátermettség elérését azonban nem szabad elkapkodni: ahelyett, hogy azonnal nekilátnánk, először egy tervet kell kidolgozni, majd azokra a lépésekre kell összpontosítani, amelyek a képességek fokozatos kialakításához vezetnek” – mondta Karsai Janka, a PwC Magyarország Vállalati kockázatkezelési részlegének vezető menedzsere.
„Szem előtt kell tartani, hogy a folyamatok algoritmizálása és automatizálása során kimaradhatnak manuális kontrollok, ami sérülékenységekhez vezet. Vállalati kockázatkezelési csapatunk ezen sérülékenységek kezelésére segít felkészülni. Megvizsgáljuk, hogy a szkriptekkel automatizált kontrollok hatásosan és hatékonyan elérik-e céljukat, és feltárjuk az esetlegesen hiányzó manuális és automatikus kontrollokat. Ezzel biztosítható a digitális transzformáció beruházás megtérülése is” – mutatott rá Major Andrea.
Kép: PwC Risk in Review
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.