Kockázatkezelés és digitalizáció: barátok vagy ellenségek?

2019. 04. 21., 09:05

Bár számos szervezet már alkalmazza az új technológiákat belső ellenőrzési, kockázatkezelési és megfelelőségi funkciói részeként, az ebből származó lehetséges előnyöket mégsem sikerült teljes mértékben a digitális átalakulásba történő beruházásokkal kapcsolatos döntések szolgálatába állítani – mutat rá a PwC Risk In Review című tanulmánya.

„A vállalatoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az erősebb digitális készségek és kapacitás kialakítására a kockázati funkciójukon belül annak érdekében, hogy napjaink technológia által vezérelt világában megalapozottabb döntéseket hozzanak a kockázatokról” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország Vállalati kockázatkezelési részlegének cégtársa.

A tanulmány szerint a kockázati funkciók a következő jellemzők révén segíthetik a megalapozott döntéshozatalt:

  • a szervezet digitális tervét teljes egészében támogatják;
  • fejlesztik a munkavállalók készségeit és új tehetségeket vonnak be, akik lépést tudnak tartani a szervezettel;
  • a kialakulóban lévő technológiákhoz megtalálják a legjobban illeszkedő megoldást;
  • lehetővé teszik a szervezet számára, hogy valós időben reagáljon a kockázatokra;
  • aktívan bevonják a döntéshozókat a legfontosabb digitális kezdeményezésekbe;
  • együttműködnek a kockázatok összehangolt bemutatása érdekében.

A PwC több mint 2000 cégvezetőt, vezető tisztségviselőt, igazgatósági tagot és szakembert kérdezett meg a kockázatkezelés, a megfelelőség és a belső audit területéről, valamint több tucat vezetővel és igazgatósági taggal készített interjút arról, hogy mi különbözteti meg a kockázatkezelési funkciókat a digitális átalakulás tekintetében.

„A kockázatkezelési szakemberek kritikus helyzetben vannak. Üzleti tevékenységünket – az adatelemzéstől a nagyobb automatizálásig – ugyanis nemcsak a technológia alakítja át, hanem a potenciális kockázatok is. Bár a digitális átalakulás a kockázatok azonosítására és a megalapozottabb döntéshozatalra is kínál lehetőségeket, a tanulmány rámutat arra, hogy számos szervezet még nem él ezekkel teljes mértékben” – tette hozzá Major Andrea.

A PwC 8. magyarországi vezérigazgatói felmérésében az első számú hazai döntéshozók mindössze 15%-a mondta azt, hogy a rendelkezésére álló kockázati kitettségi adatok kellően átfogóak a hosszú távú döntéshozatalhoz. Ez azt jelenti, hogy a kockázatkezelési funkciók nem használják ki az elérhető bőséges adatmennyiségben rejlő lehetőséget.

„Létfontosságú, hogy a kockázatkezelési szakemberek felismerjék, hogy digitális rátermettségük javításával sokat tehetnek azért, hogy fontos partnerekké és vezetőkké váljanak és segítsék szervezetüket a digitális kezdeményezésekkel járó előnyök jobb kiaknázásában” – hangsúlyozta a szakértő.

A tanulmány szerint egy szervezet digitális rátermettségének legfontosabb összetevői a következők:

  • rendelkezésre állnak azok a készségek és kompetenciák, amelyek révén az érintettek stratégiai tanácsadásban részesülnek a kockázatról, és bizonyosságot kapnak a szervezet digitális kezdeményezéseivel kapcsolatban;
  • a kockázatkezelési funkció képes a saját folyamatainak, eszközeinek és szolgáltatásainak módosítására, így azok még inkább adatvezéreltek és digitálisan felkészültek a kockázati események előrejelzésére és az azokra való reagálásra abban az ütemben, ahogy azt a szervezet digitális átalakulása megköveteli.

A dinamikus kockázati funkciókkal rendelkező szervezetek kockázatkezelése hatékonyabb, ami hozzájárul a magabiztosabb kockázatvállaláshoz, a gyorsabb és biztonságosabb digitális átalakuláshoz, valamint a digitális befektetések vártnál nagyobb értékteremtéséhez.

„A digitális rátermettség elérését azonban nem szabad elkapkodni: ahelyett, hogy azonnal nekilátnánk, először egy tervet kell kidolgozni, majd azokra a lépésekre kell összpontosítani, amelyek a képességek fokozatos kialakításához vezetnek” – mondta Karsai Janka, a PwC Magyarország Vállalati kockázatkezelési részlegének vezető menedzsere.

„Szem előtt kell tartani, hogy a folyamatok algoritmizálása és automatizálása során kimaradhatnak manuális kontrollok, ami sérülékenységekhez vezet. Vállalati kockázatkezelési csapatunk ezen sérülékenységek kezelésére segít felkészülni. Megvizsgáljuk, hogy a szkriptekkel automatizált kontrollok hatásosan és hatékonyan elérik-e céljukat, és feltárjuk az esetlegesen hiányzó manuális és automatikus kontrollokat. Ezzel biztosítható a digitális transzformáció beruházás megtérülése is” – mutatott rá Major Andrea.

Kép: PwC Risk in Review

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS