Hogyan befolyásolja az ESG a lényegesség elvét?

2022. 09. 22., 15:13

Az ESG beépítése a lényegességi elemzésbe számos területen érintheti a vállalat működését. Új típusú adatok és tényezők hozzáadásával befolyásolhatja az elemzési és döntési folyamatokat, a meglévő folyamatok újratervezésével vagy teljesen újak létrehozásával – írja Konczér Zita, a PwC szakértője.

Ahogy az előző cikkünkben aláhúztuk: az ESG beszámolói környezet fontos mérföldkőhöz érkezett – kezdi friss bejegyzését Konczér Zita, a PwC ESG-szakértője. Az International Sustainability Standards Board (ISSB) megalakulásával a magánstandardok sokasága letisztulni látszik. Ezalatt az Európai Unió saját, egységes és kötelező érvényű keretrendszer kidolgozásába kezdett a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) keretein belül. Az új standardok célja, hogy holisztikusabb képet fessenek a vállalati teljesítményről, megteremtve a szinergiát a tradicionális pénzügyi és az ESG, vagyis környezeti, társadalmi és vállalatirányítási jelentések között. Mindemellett a Global Reporting Initiative (GRI) beszámolói rendszere továbbra is megőrizte domináns szerepét, erre utal a szoros együttműködés mind az ISSB-vel, mind az uniós standardért felelős EFRAG-gal. 

Habár úgy véljük, hogy a globális tendencia a standardizáció felé mozdult el, az ESG-jelentések jelenlegi helyzetét tekintve számos akadályt kell még leküzdeni. Az egyetemes konszenzus elérése érdekében elsősorban két fogalom tisztázására van szükség: lényegesség és hatás. A lényegesség, más néven materialitás azért fontos, mert a lényegesnek ítélt témák nagyban meghatározzák a vállalati jelentés tartalmát. A hatás felmérése pedig megmutatja, hogy a vállalat milyen mértékben befolyásolja a körülötte lévő világot, akár pozitív, akár negatív értelemben.

A lényegesség fogalma nem új keletű. Egy számviteli alapelv, amely kimondja, hogy minden olyan tételt, amely valószínűsíthetően hatással lehet a befektetők döntéshozatalára, részletesen fel kell tüntetni a pénzügyi kimutatásokban. De vajon hogyan befolyásolja az ESG a lényegességet? Az ESG beépítése a lényegességi elemzésbe számos területen érintheti a vállalat működését. Új típusú adatok és tényezők hozzáadásával befolyásolhatja az elemzési és döntési folyamatokat, a meglévő folyamatok újratervezésével vagy teljesen újak létrehozásával. Ez jelentheti például egy, a vállalat termékeit/ szolgáltatásait érintő életciklus-elemzés elkészítését vagy akár egy teljesen új termékcsalád kifejlesztését is, amely megfelel a szigorodó fogyasztói és szabályozói elvárásoknak. Tehát az ESG beépítése nemcsak új stratégia kialakítását követelheti meg, hanem innovációra is sarkallhat.

Az ESG környezetben a materialitást kétféle megfogalmazásban alkalmazzák. A számviteli fogalomhoz hasonlóan az ISSB befektető-központú, pénzügyi (financial materiality) megközelítést használ, vagyis arra összpontosít, hogy a szignifikáns ESG témák hogyan hatnak a vállalati értékre. Ezzel szemben a GRI úgynevezett hatás-lényegességet (impact materiality) vizsgál, azaz az adott üzleti tevékenységnek az emberekre és a környezetre gyakorolt hatását, ezzel kiszélesítve a beszámolóban érdekeltek körét. Bár a GRI a hatást a lényegesség részeként említi, maga a fogalom még mindig nem rendelkezik széles körben elfogadott definícióval. A probléma különösen érzékeny, mivel a vállalati hatást rendszerint kvalitatív módon határozzák meg, ami azt jelenti, hogy az így kapott érték nem illeszkedik a hagyományos pénzügyi mérőszámok rendszerébe. 

Mindazonáltal az ESG hatás és lényegesség jelentőségét nem szabad alábecsülni. Egyrészt az érdekeltekkel való kommunikáció e magasabb szintje kritikus fontosságú a hosszú távú bizalom és elköteleződés kialakításához. Másrészt a szabályozói oldalról is érezhető a két fogalom megnövekedett jelentősége. Erre enged következtetni, hogy a hamarosan hatályba lépő CSRD már úgynevezett kettős lényegességre (double materiality) kötelez, vagyis a vállalatot érintő hatások és a vállalat külső környezetre való hatásainak feltérképezése is elengedhetetlen lesz. Továbbá, a GRI 2021-ben kiadott megújult szabványai is nagyobb hangsúlyt helyeznek a lényegességi elemzés fontosságára, főleg azokban az iparágakban, amelyekre már megszületett a GRI-specifikus standard. Tehát a hatás és lényegesség pontos felmérésével nemcsak az érdekeltek, de a szabályozók követelményeinek is meg tudunk majd felelni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS