Hogyan befolyásolja az ESG a lényegesség elvét?

2022. 09. 22., 15:13

Az ESG beépítése a lényegességi elemzésbe számos területen érintheti a vállalat működését. Új típusú adatok és tényezők hozzáadásával befolyásolhatja az elemzési és döntési folyamatokat, a meglévő folyamatok újratervezésével vagy teljesen újak létrehozásával – írja Konczér Zita, a PwC szakértője.

Ahogy az előző cikkünkben aláhúztuk: az ESG beszámolói környezet fontos mérföldkőhöz érkezett – kezdi friss bejegyzését Konczér Zita, a PwC ESG-szakértője. Az International Sustainability Standards Board (ISSB) megalakulásával a magánstandardok sokasága letisztulni látszik. Ezalatt az Európai Unió saját, egységes és kötelező érvényű keretrendszer kidolgozásába kezdett a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) keretein belül. Az új standardok célja, hogy holisztikusabb képet fessenek a vállalati teljesítményről, megteremtve a szinergiát a tradicionális pénzügyi és az ESG, vagyis környezeti, társadalmi és vállalatirányítási jelentések között. Mindemellett a Global Reporting Initiative (GRI) beszámolói rendszere továbbra is megőrizte domináns szerepét, erre utal a szoros együttműködés mind az ISSB-vel, mind az uniós standardért felelős EFRAG-gal. 

Habár úgy véljük, hogy a globális tendencia a standardizáció felé mozdult el, az ESG-jelentések jelenlegi helyzetét tekintve számos akadályt kell még leküzdeni. Az egyetemes konszenzus elérése érdekében elsősorban két fogalom tisztázására van szükség: lényegesség és hatás. A lényegesség, más néven materialitás azért fontos, mert a lényegesnek ítélt témák nagyban meghatározzák a vállalati jelentés tartalmát. A hatás felmérése pedig megmutatja, hogy a vállalat milyen mértékben befolyásolja a körülötte lévő világot, akár pozitív, akár negatív értelemben.

A lényegesség fogalma nem új keletű. Egy számviteli alapelv, amely kimondja, hogy minden olyan tételt, amely valószínűsíthetően hatással lehet a befektetők döntéshozatalára, részletesen fel kell tüntetni a pénzügyi kimutatásokban. De vajon hogyan befolyásolja az ESG a lényegességet? Az ESG beépítése a lényegességi elemzésbe számos területen érintheti a vállalat működését. Új típusú adatok és tényezők hozzáadásával befolyásolhatja az elemzési és döntési folyamatokat, a meglévő folyamatok újratervezésével vagy teljesen újak létrehozásával. Ez jelentheti például egy, a vállalat termékeit/ szolgáltatásait érintő életciklus-elemzés elkészítését vagy akár egy teljesen új termékcsalád kifejlesztését is, amely megfelel a szigorodó fogyasztói és szabályozói elvárásoknak. Tehát az ESG beépítése nemcsak új stratégia kialakítását követelheti meg, hanem innovációra is sarkallhat.

Az ESG környezetben a materialitást kétféle megfogalmazásban alkalmazzák. A számviteli fogalomhoz hasonlóan az ISSB befektető-központú, pénzügyi (financial materiality) megközelítést használ, vagyis arra összpontosít, hogy a szignifikáns ESG témák hogyan hatnak a vállalati értékre. Ezzel szemben a GRI úgynevezett hatás-lényegességet (impact materiality) vizsgál, azaz az adott üzleti tevékenységnek az emberekre és a környezetre gyakorolt hatását, ezzel kiszélesítve a beszámolóban érdekeltek körét. Bár a GRI a hatást a lényegesség részeként említi, maga a fogalom még mindig nem rendelkezik széles körben elfogadott definícióval. A probléma különösen érzékeny, mivel a vállalati hatást rendszerint kvalitatív módon határozzák meg, ami azt jelenti, hogy az így kapott érték nem illeszkedik a hagyományos pénzügyi mérőszámok rendszerébe. 

Mindazonáltal az ESG hatás és lényegesség jelentőségét nem szabad alábecsülni. Egyrészt az érdekeltekkel való kommunikáció e magasabb szintje kritikus fontosságú a hosszú távú bizalom és elköteleződés kialakításához. Másrészt a szabályozói oldalról is érezhető a két fogalom megnövekedett jelentősége. Erre enged következtetni, hogy a hamarosan hatályba lépő CSRD már úgynevezett kettős lényegességre (double materiality) kötelez, vagyis a vállalatot érintő hatások és a vállalat külső környezetre való hatásainak feltérképezése is elengedhetetlen lesz. Továbbá, a GRI 2021-ben kiadott megújult szabványai is nagyobb hangsúlyt helyeznek a lényegességi elemzés fontosságára, főleg azokban az iparágakban, amelyekre már megszületett a GRI-specifikus standard. Tehát a hatás és lényegesség pontos felmérésével nemcsak az érdekeltek, de a szabályozók követelményeinek is meg tudunk majd felelni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 25., 16:35
Üzletenként 3 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1001 és 2000 fő közötti hazai településeken működő, egész évben nyitva tartó, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban regisztrált, lezárt üzleti évvel rendelkező italüzletei.
2025-04-25 15:55:00
Az április elején bekövetkezett tavaszi fagykárt vis maior eseménynek ismeri el az ország teljes területére Nagy István agrárminiszter. A rendkívüli helyzettel kapcsolatos kérelmeket az érintett gazdálkodók a káreseménytől számított 21 napon belül nyújthatják be a Magyar Államkincstárnak.
2025-04-24 20:05:00
A fenntarthatósági szempontok ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A „Social” pillér ugyanolyan kulcsfontosságú: a vállalatok felelőssége nemcsak a környezeti hatások csökkentése, hanem az igazságos, befogadó és támogató munkahelyi kultúra megteremtése is. A sokszínűség és befogadás már nem csupán egy HR-trend – írja Bohács Bernadette, az RSM Hungary HR Üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.