Brexit is coming! Tesztelheti, hogy a vállalkozása felkészült-e a Brexit-re

2019. 10. 18., 15:15

Az október 31-i kilépéssel számolva mindössze néhány hét maradt felkészülni a Brexitre. Akár a sajtóban közzétett megállapodás tervezet szerinti megállapodással, akár anélkül történik meg a kilépés, érdemes felülvizsgálni, hogy vállalkozása készen áll-e a Brexitre.

A Deloitte szakértői 5 olyan pontot mutatnak be röviden, amellyel tisztában kell lennie minden olyan vállalkozásnak, amely kapcsolatban áll az Egyesült Királysággal. A legtöbb pont konkrét lépéseket kíván, amelyre rendkívül kevés idő áll rendelkezésre, mindenképpen ajánlott tehát vállalkozásuk felkészültségi fokának felmérése az alábbi lista segítségével.

Meglévő, határon átnyúló szerződések felülvizsgálata

Az üzleti partnerekkel potenciális konfliktusforrások lehetnek a már meglévő szerződések azon pontjai, amelyek a Brexit-et követően esetleg módosításra szorulnak, például, az alkalmazott INCOTERMS, figyelemmel arra, hogy új költségelemek jelenhetnek meg (vámkezelés), valamint, hogy a szerződés teljesítése során mely jogrendszer lesz alkalmazandó. Bár mindenki igyekszik elkerülni a vitás helyzeteket, érdemes felülvizsgálni az ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó hatásokat is. 

Pénzügyi képviselet és esetleges regisztrációs kötelezettség

Egy EU-n kívül letelepedett vállalkozásnak magyarországi áfakötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt kell megbíznia, aki a vállalkozás helyett teljesíti az adókötelezettségeket és azokért egyetemleges felelősséget vállal. Erre érdemes felhívni az Egyesült Királyságban letelepedett partnerek figyelmét, illetve a Brexit-et követően a magyar vállalkozásoknak is érdemes meggyőződni arról, hogy az angol jogszabályok szerint kötelezettek-e pénzügyi képviselő megbízására, esetleg fennáll-e adóregisztrációs kötelezettségük. Utóbbit különösen indokolja az is, hogy számos az EU-t érintő és a vállalkozások széles köre által alkalmazott adminisztratív egyszerűsítés csak uniós viszonylatban értelmezhető (például háromszögegyszerűsítés). Ezáltal még könnyebben felmerülhet az Egyesült Királyságban adóregisztrációs és egyéb (pl. adófizetési) kötelezettség.

Vámeljárások lebonyolítása

A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal is, hogy az eddigi ügyleteik adóügyi minősítése megváltozhat a Brexit-et követően. Mindez a vámadminisztrációs feladatok számának növekedését jelenti, továbbá a vállalkozásnak ún. vámazonosító számra is szüksége lehet. A vállalkozásoknak tervezniük kell esetlegesen felmerülő vámfizetési kötelezettséggel is.

„Az angol adóhatóság e tekintetben egy 12 hónapos átmeneti időszak bevezetését tervezi, amely során az alkalmazandó vám mértékét a termékek jelentős részénél nullára csökkentené. Azonban számos területen, mint például a mezőgazdaság vagy autóipar, nem lesz alkalmazható ez az egyszerűsítés” – tette hozzá dr. Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

ÁFA visszatérítés

Abban az esetben, ha angol áfát hárítottak át vállalkozására, még lehetőség van ezen áfát visszatéríttetni egy egyablakos rendszeren keresztül (ELEKÁFA nyomtatvány). Tekintettel arra, hogy október 31. napját követően az Egyesült Királyság már elvileg nem uniós államnak fog minősülni, javasoljuk a 2019. október 31-ig az Egyesült Királyságban felmerült áfa visszaigénylését.

Magánszemélyeket érintő kérdések

A rendezetlen kilépés esetén a már Magyarországon élő, illetve még a Brexit előtt érkező és regisztráló egyesült királyságbeli állampolgárok az átmeneti rendelkezések értelmében további 3 évig élhetnek és dolgozhatnak Magyarországon, ezt követően pedig egyszerűsített eljárás keretében igényelhetnek letelepedési engedélyt. „Egy esetleges megállapodás nélküli Brexit után érkező egyesült királyságbeli állampolgárokra azonban már nem vonatkoznának a korábbi szabályok, így esetükben tartózkodási és munkavállalási engedélyt lenne szükséges igényelni, illetve a letelepedési engedéllyel kapcsolatos egyszerűsített eljárás sem lenne alkalmazható az esetükben. Megállapodás nélküli kilépés esetén az Egyesült Királyságból érkező üzleti utazókra (business visitors) a schengeni szabályok lennének alkalmazandóak” – mondta Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Rendezett Brexit esetén azonban az elfogadott megállapodás szerinti átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS