Bővülni fog a COVID-19-antigén-gyorsteszteket forgalmazók köre

2022. 02. 22., 10:14

Várható, hogy a közeljövőben több kiskereskedelmi vállalkozás engedélyt kér a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazására – írják a PwC szakértői.

Átmeneti jelleggel, és csak korlátozottan lazított a COVID-19-antigén-gyorstesztek kiskereskedelmi forgalmazásának szabályain a kormány a február 8-án elfogadott rendeletében – kezdik friss tájékoztatójukat a PwC szakértői. Ennek eredménye várhatóan a verseny élénkülése, és a termékek árának csökkenése lesz, ugyanakkor az önellenőrzésre szolgáló, úgynevezett „self-use” antigén-gyorstesztek továbbra is kizárólag a szigorú feltételrendszert teljesítő üzletekben árusíthatóak majd. A „vitrines gyógyszerforgalmazásra” nem jogosult kiskereskedelmi egységek és webshopok továbbra sem értékesíthetnek gyorstesztet; ezen szabály megsértése szigorú piacfelügyeleti szankciókat vonhat maga után.

Egyes várakozásokkal ellentétben a 34/2022. (II. 8.) kormányrendelet (“kormányrendelet”)  nem minden kiskereskedőnek tette lehetővé a COVID-19-antigén-gyorstesztek árusítását, hanem csak a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (“Gyftv.”) 67. § (1) bekezdése szerinti vállalkozások számára. Ennek értelmében az árusításra valóban lehetőség lesz a gyógyszertárakon és gyógyászati segédeszköz-boltokon kívül is, azonban csak azon üzletekben, amelyek gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra engedélyt szereztek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől („OGYÉI”). A rendelkezés attól függetlenül a gyógyszerforgalmazás feltételeinek alkalmazását írja elő a COVID-19-antigén-gyorstesztek tekintetében, hogy azok nem gyógyszernek, hanem gyógyászati segédeszköznek minősülnek.

A kormányrendelet ezzel érdemben szűkíti a lehetséges árusító helyek számát, mivel jelenleg kevés vállalkozás rendelkezik ilyen engedéllyel. Természetesen számukra is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyógyszertáron kívüli gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységre jogosultságot szerezzenek, és ennek birtokában, a kormányrendelet értelmében COVID-19-antigén-gyorsteszteket árusíthassanak.

Az engedély megszerzésén túlmenően azonban a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást végző piaci szereplőnek a Gyftv.-ben, valamint az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendeletben foglalt követelményeket is teljesítenie kell. Ezek közül kiemeljük, hogy a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnak:

– biztosítania kell a COVID-tesztek biztonságos és a többi árucsoporttól elkülönített szakszerű tárolását és eltartását. Következésképpen, a COVID-teszteket zárható szekrényben („vitrinben”) kell tárolni, azokat nem lehet a fogyasztók számára közvetlenül hozzáférhető helyre kihelyezni;

– a fogyasztók részére az üzlet nyitvatartási ideje alatt folyamatosan a COVID-tesztek biztonságos alkalmazásához szükséges tájékoztatást nyújtó minősített információs rendszert kell működtetnie (ez a kötelezettség azonban kiváltható azzal, ha a vállalkozás egy már működő elektronikus információs rendszerhez díjmentes hozzáférést biztosít);

– a COVID-teszt készletéről olyan folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a termékek aktuális készlet- és forgalmi adatai mindenkor megállapíthatók;

– gondoskodnia kell a forgalmazás körében keletkező veszélyes hulladékok megfelelő tárolásáról és elszállításáról.

A kormányrendelet által biztosított lehetőség a közjogi veszélyhelyzet végéig marad hatályban, ami jelen várakozások szerint 2022. június 1-jéig tart.

Ugyan a feltételrendszer bizonyos erőforrások biztosítását igényli, azok nem tekinthetőek a kiskereskedelmi szektortól teljes mértékben idegennek. Ezért várható, hogy a közeljövőben több kiskereskedelmi vállalkozás engedélyt kér a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazására, és ezáltal még több helyen lehet majd hozzájutni a COVID-19-antigén-gyorstesztekhez.

A GVH – és vélhetőleg a kormány is – azt várja, hogy a piac ilyen módon történő kiszélesítése árcsökkentő hatást fog eredményezni a COVID-19-antigén-gyorstesztek piacán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS