Szigorítják a szponzorációs törvényt Romániában

2019. 02. 22., 16:15

Április 1-jétől változik Romániában a szponzorációs törvény. Azt követően már csak az Országos Adóhatóság (ANAF) rendszerében szereplő civil szervezetek, egyházak támogatását írhatják le az adóból a cégek.

A szigorítással valószínűleg a civil szervezetek háza táján próbál rendet tenni a román kormány – mondta a Krónikának Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő.

Sok alapítvány, egyesület elhanyagolja az ügyvitelt, például  nem újítják meg az elnök lejárt mandátumát, vagy nem szervezik meg a tisztújító ülést.

A gazdasági szakember azt tanácsolja a civileknek, hogy még a törvény módosítása előtt pótolják a hiányosságokat, különben nem kerülhetnek be az adóhatóság regiszterébe, és nem kérhetnek adóból leírható támogatást a vállalkozóktól.

A jövedelemadót fizető cégek az üzleti forgalmuk 0,5 százalékát ajánlhatják fel szponzorációként, ám ez az összeg nem haladhatja meg a jövedelemadójuk 20 százalékát. A mikrovállalkozások forgalmi adót fizetnek, ennek a 20 százalékával támogathatják a civileket, egyházakat.

Az április 1-jétől életbe lépő törvénymódosítás eltörli a jelenleg érvényben levő korlátozást, hogy a mikrovállalatok csak olyan szervezetet támogathatnak, melynek van bejegyzett szociális tevékenysége.

Debreczeni kiszámolta, hogy a vállalkozások hatalmas összegeket ajánlhatnak fel a  civileknek, hiszen csak Kovászna megyében a tavaly 60 milliárd lejes forgalmat bonyolítottak a cégek, ennek a 0,5 százaléka 30 millió lej, vagyis ekkora lehet a háromszéki szponzorációs alap.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS